Az emberi tevékenység évezredek óta rombolja bolygónk bioszféráját. A fajok túlvadászata, vagy életterük elpusztítása, az ipari és mezőgazdasági termelés, vagy a féktelen szemetelés veszélyes következményekkel jár majd a mi generációink, és az elkövetkezők számára. Témánk a klímaváltozás.
Az üvegházhatás fogalma
A National Geographic rövid videója egyszerűen és nagyszerűen ismerteti az üvegházhatás lényegét. A Nap irányából hőenergia érkezik a Földre, amely áthatol az atmoszférán. Az atmoszférában található bizonyos gázok, az úgynevezett üvegházhatású gázok átengedik a napsugarakat, azonban megakadályozzák azt, hogy az időközben felvett hőenergia távozzon az űrbe. Üvegházhatású gázok például a
- vízgőz,
- szén-dioxid,
- metán,
- ózon.
A klímaváltozás fő oka az a probléma, hogy a légkörbe túl sok üvegházhatású gáz kerül az emberi tevékenység következtében. A természetes „utánpótlás” bőven elég lenne ahhoz, hogy a bolygó klímája egyensúlyban maradjon: vulkánkitörések, mocsaras vidékek kémiai folyamatai, rothatás. Az ember viszont egyre több üvegházhatású gázt juttat a légkörbe. Emiatt egyre több hő reked meg, a bolygó klímája pedig egyre melegebbé válik és az addig kialakult természetes egyensúly teljesen felborul.
Az üvegházhatás mérföldkövei röviden
Habár az emberi tevékenység mindig is hatással volt a környezetre, az atmoszféra széndioxid tartalma csak az első ipari forradalom kezdete, azaz után kezdett jelentősen megnőni. Az 1760-as években megkezdődött folyamat keretében rengeteg üzem jelent meg, amelyben szenet égettek, illetve egyre több és több vasútvonal jelent meg. Az üvegházhatásról már 1824 óta tudunk Fouriernak köszönhetően, azonban a mérése csak a 19. század végétől volt lehetséges.
A második ipari forradalom és a huszadik század újabb ugrást hozott: a vegyipar fejlődött, megjelentek és elterjedtek a belsőégésű motorok, a társadalmi fogyasztás pedig egyre nőtt és nőtt. A Time cikke szerint napjainkra a Föld légkörének csak széndioxid tartalma több, mint egyharmadával nőtt.
Szerencsére az utóbbi időben globális szinten egyre több állam ismeri fel a klímaváltozás tényét és veszélyét. Egyre több nemzetközi szabály lép életbe, amelyek szabályozzák a károsanyag kibocsátást és az erőforrásokat felhasználhatóságát. A klímaberendezések terén például jó eredményeket értek el, hogy gazdaságosabbá tették őket és a hűtőanyagaikat környezetbarátabbakra cserélték, illetve a járműipar is kezd a zöld megoldások irányában kísérletezni.
A klímaváltozás következményei
A NASA röviden összefoglalta a következményeket:
- A Föld felszíne általánosságban véve melegebbé válik. Ez bizonyos területeken kellemesebb klímát eredményezhet, azonban sok helyen aszályok vagy egyéb kiszámíthatatlan extrém időjárási viszonyok jelenhetnek meg. (Viharok és esőzések, fagyok, kánikulák.)
- A megváltozott környezeti viszonyok közvetett vagy közvetlen hatással lesznek az emberi szervezetre. A milliós nagyvárosokban egyre melegebb lesz a klíma, ami két szempontból is probléma: részben azért, mert a meleg megterheli az ott lakók szervezetét, részben pedig azért, mert a szmog is megreked, ami légúti panaszoktól kezdve rákig súlyos megbetegedéseket okozhat.
- A szélsőséges időjárás rossz hatással van a mezőgazdasági termelésre: a termés mennyisége és minősége romlik, a növények nem tudnak természetes ütemben fejlődni. Ez társadalmi problémákhoz, éhínségekhez, hiányhoz vezethet.
- A klímaváltozás miatt elkezdenek olvadni a sarki jégsapkák, ami növeli a tenger vízszintjét, és árvizeket okoz.
