Doctor Who – Az „első” négy évad

Az 1963-ban indult Doctor Who (Ki vagy, Doki?) sorozat az első időszakában nem kevesebb mint 26 évet élt meg. A sorozat némi pihenő után újraindult, nézzük mire is számítson aki nekivág az új részeknek.

Doctor Who: 2005-2010 és az előzmények

A Doctor Who elnevezésű brit sorozatot a magyar nézők a nem túl szerencsésen választott Ki vagy, Doki címmel ismerhetik. A brit széria 1963-ban indult és először 26 évadot ért meg. Az 1989-ig tartó időszak alatt a brit populáris kultúra egyik alapvető darabjává vált, hatása pedig világraszóló volt.

Mielőtt azonban kitárgyalnám a sorozat hátterét, bemutatnám a sorozat címszereplőjét. Az egyszerűen csak „Doktor” néven ismert karakter egy Time Lords nevű faj utolsó tagja, aki egy TARDIS nevű időgéppel utazva hárít el katasztrófákat az univerzumban. A Doktor teljesen emberi alakkal rendelkezik, azonban két szíve van és több száz éves. Viszont nem halhatatlan, csupán becsapja a halált: népére jellemző módon a közelgő vég előtt, ha mondjuk túlzottan súlyos sérüléseket szenved vagy teste megöregszik, képes „regenerálódni”. Így azonban csak emlékei maradnak meg, fizikai megjelenése mellett a jelleme is jelentősen megváltozik.

Ezzel az ügyes trükkel az alkotók lehetővé tették az egyszerűsített színészcserét öregedés vagy egyéb problémák esetén. Az első 26 évad alatt hét Doktor kalandjait követhették nyomon a nézők, évadonként egy átívelő történettel, azonban ahogy a mondás tartja, egyszer minden jónak vége szakad.

1989 után rengetegen próbálkoztak meg azzal, hogy a Doktort újra a kisképernyőre küldjék, azonban hosszabb távú sikert egészen 2005-ig senki sem tudott elérni. A köztes időszakban egyetlen hivatalos mozgóképes alkotás jelent meg, amely egy tervezett új sorozat első epizódja lett volna és egy Paul McGann által alakított, a sorszám szerint nyolcadik Doktor kalandjairól szólt volna. Azonban az 1996-os filmhez nem készült folytatás és csak akkor indult be újra a gépezet, amikor Russell T. Davies producer elképzelése zöld utat kapott a kétezres években. Az „új” sorozatban bemutatkozott a kilencedik Doktor, akit Christopher Eccleston játszott az első évadban, majd egy igen hatásos kilépőt követően David Tennant vitte tovább a nevet.

Viszont ideje arról is írnom, hogy milyen a sorozat, nem igaz?

Doctor Who újratöltve

Bevallom őszintén, amikor 2007 környékén belenéztem a sorozat egyik részébe, valamiféle B-kategóriás cuccnak gondoltam és legalább 7-8 évig nem is izgatott. Utólag kicsit bánom, hogy első ránézésre ítéltem meg a szériát, mert ugyan ez a feeling végig jelen van a háztájiságot nem nélkülöző díszleteknek, illetve a nyers kameramunkának köszönhetően, éppen ez a „báj” adja a sorozat meglehetősen egyedi hangulatát. Ez a sajátosan földhözragadt atmoszféra gyorsan be tudja szippantani a nézőt.

A másik dolog, amit egészen egyedinek találtam a sorozatban, az a humor és a dráma érdekes keveréke. Itt a világmentés mindig járulékos áldozatokkal jár, mégis folyamatosan kapunk egy-egy humoros megjegyzést vagy más jellegű poént. Ez az ambivalencia először egy kicsit furcsa volt, viszont a remek színészi játéknak és az írók tehetségének köszönhetően működött. Az ellenfelek között gyakran teljesen dilettáns külsejűek is előfordulnak, azonban ez nem jelenti azt, hogy túlzottan komolytalanok lennének (például a tuningkukára emlékeztető, vécépumpa-függelékes, állandóan üvöltő dalekek, akik a legkegyetlenebb rasszista dögök, akiket valaha láttam képernyőn). A humor-dráma keveréket egyébként A galaxis útikalauz stopposoknak könyvsorozatéhoz tudnám hasonlítani, ám annál talán kiegyensúlyozottabb (Adams egyébként írt is forgatókönyvet még az eredeti szériához).

Doctor Who – első évad

A sorozat erőteljesen indított, Christopher Eccleston remek volt a nyolcadik Doktor szerepében. Sötét színű, férfias szerelése (főként a kopott bőrkabátja) erősített a karizmáján. A Doktor első állandó útitársa a Billie Piper által játszott Rose volt. A újraélesztett széria a kilencedik résztől („The Empty Child”) kezdve érte el legkiforrottabb formáját, innentől kezdve csak jobbnál jobb epizódok következtek. A tizedik rész („The Doctor Dances”) az előző folytatása volt, a tetőpontja a sorozat legfelemelőbb pillanatait hozta el a nézők számára. Az azt követő Boomtownban a rendkívül tehetséges Anette Badland tért vissza mellékszereplőként, majd a Bad Wolf és a The Parting of Ways epizódok összefüggő sztorija végén Eccleston átadta a stafétát David Tennantnek. A kilencedik részben mutatkozott be Jack Harkness karaktere is, aki az LMBT-közösség nagy kedvencévé vált John Barrowman hihetetlenül laza alakításának köszönhetően. Az ő kalandjai később a Torchwood című sorozatban folytatódtak.

Ezt követően jött az első karácsonyi különkiadás, a Karácsonyi invázió, mint Tennant igazi bemutatkozása. Az egyórás epizód remekül felvezette a kilencedik Doktor karakterét, aki elődjénél ugyan jóval humorosabb és energikusabb figura lett, azonban a zárásban jól érzékeltetett morális korlátai ellenére sokkal kegyetlenebb és féktelenebb is.

Doctor Who 2. évad

A második évad színvonalát tekintve túlszárnyalta az előzőt. Az Rise of the Cybermen – Age of Steel duplarész során Mickey (Noel Clarke) eredetileg esetlen karaktere hatalmas változáson ment keresztül, majd az Impossible Planet – The Satan Pit alatt megkaptuk a kilencedik Doktor egyik legnagyobb erejű jelenetét. Az évadzáróban pedig a készítők száz százalékig kihasználták a Tennant és Piper közötti kémiát, megalkotva a sorozat talán legdrámaibb pillanatait.

A második karácsonyi kiadás a The Runaway Bride volt, ahol bemutatkozott Donna karaktere is. A Caterine Tate által játszott karakter a negyedik évadban a Doktor állandó útitársává vált.

A sorozat folytatódik

A harmadik és negyedik évad továbbra is remek volt, viszont az első két évad legjobb pillanatait még a tétek emelésével sem érték el. Viszont Tennant továbbra is zseniális volt, a színvonal nem csökkent, Martha (Freema Agyema) és Donna (Catherine Tate), illetve a Donna nagyapja, Wilfred (Bernard Cribbins) pedig remekül egészítették ki a Doktor karakterét. A negyedik évad hatalmas fináléját követően David Tennant még maradt öt extra epizód erejéig. Ezek az egyórás részek remekül vezették fel a színészcserét és még jobban mélyítették a címszereplő eddig sem éppen egysíkú karakterét. Tennant búcsúja rendkívül meghatóra sikerült, talán a Gyűrűk ura-trilógia fináléjához tudnám hasonlítani.

A negyedik évad után

A Doctor Who a negyedik évad után komoly változásokon ment keresztül. Tennant távozott, a helyére Matt Smith került és lezárult az összes főbb karakterszál, azonban volt még egy jelentős csere, ami a sorozat egészét érintette: a korábban több résznél íróként közreműködő Stephen Moffat átvette a showrunneri teendőket Russel T. Daviestől. Azonban ezt az időszakot már egy másik cikkben fogom részletezni…

Add Comment

Required fields are marked *. Your email address will not be published.