Fekete Párduc kritika (Black Panther)

A Marvel a 2018-as filmek mezőnyében három alkotással indul, amiből kettő már atombombaként csapódott be a köztudatba.

A Fekete Párduc a korábbi Marvel-moziuniverzumos trendektől némileg függetlenebb jellegével és plusz társadalmi mondanivalójával kenyerezte le a kritikusokat és a nézőket is, míg a Végtelen háború, az MCU összegző mérföldköve puszta méretének és meglepő komplexitásának köszönhetően ért el rekorddöntögető sikereket.

Sztori

A film ott veszi fel a fonalat, ahol az Amerika Kapitány: Polgárháború véget ért. T’Challa visszatér Wakandába, hogy királlyá koronázzák, a hatalomátvétel azonban koránt sem indul zökkenőmentesen. Habár Fekete Párducként már bizonyította rátermettségét, nem részesül egyöntetű támogatásban, ráadásul régi és új ellenfelek is veszélyeztetik a királyságot.

A Fekete Párduc stílusa

Disney, királyság, Shakespeare: ismerős e ez a kombináció? A Disney már kétszer próbálkozott klasszikus jellegű királydrámával az első alkalommal egy igazi klasszikust alkottak az 1994-es Oroszlánkirállyal, másodjára pedig a 2011-es Thornál próbálkoztak hasonlóval, amikor a Shakespeare-adaptációkon edződött Kenneth Branagh-t hívták meg rendezőnek. Branagh szép munkát végzett és a film is kellemes darab lett, azonban az első Oroszlánkirályhoz hasonló erejű királydrámát csak idén kaptuk meg a Fekete Párduccal.

A film az uniformizált Marvel stílusnak meg is felel, meg nem is: képtelen volnék rámutatni azokra a tényezőkre, amelyek miatt tökéletesen belesimul a franchise alkotásainak folyamába, de atmoszférája, zenéje és a kulturális sajátosságot tökéletesen magába építő designja miatt mégis egy önállóbb, kerek egésznek tűnik, nem csupán „cseppnek a tengerben”. Hiába, Wakanda egy elszigetelt ország a Marvel-moziuniverzumában: ennek köszönhetően maga a film is kilép egy kicsit a fősodorból.

Forgatókönyv, karakterek, színészek

A film története nem különösebben bonyolult, de eseménydús, ráadásul az egyes fordulatok mögött kellően megalapozott, komplex karaktermotivációk állnak. A főszereplők belső vívódása legalább annyira hangsúlyos a filmben, mint a látvány és az akció. Fontos szerephet jut az alkotás társadalmi üzenete is.

A színészek remek munkát végeztek: Chadwick Boseman remekül hozza a kötelességtudó és szerethetően laza T’Challát, Andy Serkis visszafogott ripacskodással kelti életre Klau hálás szerepét, Michael B. Jordan pedig tökéletesen alakítát produkál az eddigi egyik legjobb Marvel „főgonosz” szerepében. Az MCU negatív figurái gyakran nem kapnak elég teret, Jordan antagonista karakterének érzéseit, motivációt viszont nagyon is át lehet érezni ebben a filmben. Istenadta tehetség a srác, még sok-sok számos alakítás van még benne.

Hangulat és zene

Ryan Coogler rendezőként és forgatókönyvíróként is hatalmasat alkotott a Fekete Párduccal. A film témájának köszönhetően kicsit nagyobb teret kapott, mint általában a Marvel rendezők, ezt pedig meg is hálálta. Ő hozta be a produkcióba állandó operatőrét, Rachel Morrisont és zeneszerzőjét, Ludwig Göranssont. Göransson a standard epic music alapba eszméletlen mennyiségű afrikai motívumot és kreativitást vitt bele, amivel lehozta a Marvel filmek eddigi legjobb soundtrackjét. Fülbemászó témái miatt érdemes magában is elővenni a film zenéjét.

A hightech jelleg és az afrikai kultúra ötvözösévél a designerek szintén kiváló munkát végeztek.

Látvány

Az egyetlen egy pont, ahol bele lehet kötni a Fekete Párducba, az a látvány. 200 millió dolláros költségvetésével az alkotás a drágább MCU darabok között van, azonban itt-ott becsúszott pár olyan megoldás, ahol azért kilátszott a greenscreen vagy CGI lóláb. Ez a probléma szerencsére nem vesz el a film élvezeti értékéből, hiszen a kreatív design, illetve  a remekül komponált jelenetek bőven kompenzálják azt. Viszont! A film autós üldözéses jelenete laza 10/10-es.

Szinkron

A szinkron átlagosra sikerült. Eredetileg a filmben ugyan nagyrészt angolul beszélnek, viszont a legtöbb főszereplő egy afrikai és francia nyelvek által befolyásolt akcentust használ, ami érdekes színezetet ad az alkotásnak.

Összegzés

A Fekete Párduc fantasztikus alkotás. Eredeti és friss darab, ami sok szuperhősfilmes hagyománnyal szakít, ráadásul komoly mondanivalója is van. Mindenkinek ajánlom, aki szereti ezt a műfajt.

A borítókép forrása: [link]