2014-ben két Herkules filmet is kaptunk, amelyek közül a Herkules legendája garantáltan a rosszabb.
Sztori
Hogy véget vessen kielégíthetetlenül hatalomvágyó férje rémuralmának és kegyetlen hódításainak, Alkméné királynő Héra istennőhöz fordul imájával: adjon neki egy fiúgyermeket, aki megállíthatja Amphitrüón királyt. A gyermek meg is születik, akit a világ később úgy ismer meg, mint Herkules.
Herkules legendája rövid kritika
Hol is kezdjem?
Szóval a Herkules legendája egy olcsó és gagyi megjelenésű, bénán rendezett, gyatra dialógokkal és gyönge színészi játékkal megvert kalandfilm, ami még rossznak sem elég rossz, hogy jó legyen. Egy feledhető darab, amiben a jobb időket is látott Renny Harlin rendező a 300 stílusát próbálta utánozni – sikertelenül.
Már eleve a castingnál bukta volt a film. Kellan Lutz kifogástalan fizikuma, fizikai méretei és vonzó megjelenése talán papíron elégnek tűnhettek a szerepre, ugyanakkor egyszerűen hiányzik belőle az a fajta erős karizma, ami egy Herkules jellegű hőskarakter megformálásához alapvetően szükséges. Ezen az sem segített, hogy mind az oldalán harcoló, nagyobb játékidővel bíró pozitív karaktert játszó Liam McIntyre, mind az őrült királyt játszó Scott Adkins sokkal erőteljesebb jelenléttel bírt Lutznál. A helyzeten rontott a gyatra színészi játék is: Lutz pókerarccal tolta végig a filmet, a szerelmi szálon közte és Gaia Weiss között nem működött a kémia (Weiss túljátszotta a figuráját és még a görög ékszerek sem tetszettek neki), ráadásul Scott Adkins mintha csak annyi rendezői utasítást kapott volna, hogy “INTENZÍVEBBEN” és “MÉG INTENZÍVEBBEN”. Egyedül talán McIntyre volt jó az egész filmben.
Ugyanakkor nem feltétlenül a színészek hibája volt ez, ugyanis a forgatókönyv borzasztóan túldramatizált és élettelen szövegeket adott a szájukba és a karakterépítés terén is hadilábon állt… nos, a karakterépítéssel. Herkules “döntésének” nem volt súlya, a karakterek pedig csak az archetípusaiknak megfelelő mennyiségű mélységgel bírtak – tehát a szerencsétlen színészek erőlködésén túl semmivel.
Kár volt erőltetni a stílusmásolást
Renny Harlin a film látványvilágával és akcióival a 300 (és a Spartacus sorozat) stílusát szerette volna megidézni, de rettenetesen mellélőtt ezzel:
- a szűrőzés olcsó,
- a CGI pedig jellegtelen és steril hatást keltett,
- a green-screen momentumok borzasztóan néztek ki,
- az akciójelenetek dinamikáját és erejét pedig megölték a túltolt lassítások, a béna vágás és a vértelen, jelen esetben pedig kimondottan idióta PG-13 korhatárolás is.
A 300 büszkén vállalta magára a teátrális stílust és az igényesen túltolt maszkulinitást – a Herkules legendájából viszont hiányzott Zack Snyder tudatos audiovizuális kreativitása.
Herkules legendája?
Ahogy néztem a filmet, felmerült bennem az a kérdés, hogy ennek vajon miért is “Herkules legendája” a címe? Mármint oké, az ógörög mitológia sem feltétlenül áttekinthető témakör és az adaptációk sem feltétlenül követik hűen a fennmaradt írásokat. De a film sztorija ezzel a családi válsággal teljesen eltért “Herkules legendájától”.
Herkules legendája előzetes
Stáblista
- Eredeti cím: The Legend of Hercules,
- kiadás éve: 2014,
- műfaj: akciófilm, kalandfilm, fantasy,
- játékidő: 99 perc,
- rendezte: Renny Harlin,
- írta: Sean Hood, Daniel Giat, Renny Harlin,
- főszerepben: Kellan Lutz, Gaia Weiss, Scott Adkins, Roxanne McKee, Liam Garrigan, Liam McIntyre, Rade Serbedzija, Johnathon Schaech,
- zene: Tuomas Kantelinen
- a film IMDB oldala.
