heroic bloodshed fegyverek istene

Mi az a heroic bloodshed?

A nyolcvanas évek Hongkongja egy meglehetősen véres és látványos akciófilmes zsáner lángjában égett. Ez volt az úgynevezett heroic bloodshed.

A hongkongi heroic bloodshed fő jellemzői

A heroic bloodshed hősei mindig komplex morális háttérrel rendelkeztek (mindenen átgázoló, de egyenes, megtörhetetlen rendőrök vagy zárt, sajátos becsületkódexet ápoló bűnözők), a fegyveres harcok a realitást teljesen mellőzve sokkal inkább hasonlítottak táncra, mint taktikai műveletekre, a mély drámaiság és pesszimizmus pedig rendkívül fontos elemet képviselt bennük. Forgatókönyvi elemei gyakran az amerikai filmnoirhoz és a neonoirhoz nyúltak vissza, a filmesek viszont erre ráhúztak egy végletekig stilizált, véresen látványos extra réteget is.

Néhány alapmű

  • Szebb holnap 1 és 2
  • Golyó a fejbe
  • A bérgyilkos
  • Lángoló város
  • Full Contact
  • A fegyverek istene
  • Kemény halál
  • Szigorúan piszkos ügyek

Hollywood

A kilencvenes évek elejére az műfaj kvázi elérte a csúcspontot (bár azóta is készülnek ide sorolható alkotások, mint a lista utolsó darabja is mutatja), a hongkongi filmesek és stíluselemek egy részére pedig lecsapott Hollywood.

John Woo

A legismertebb név közülük, akit valószínűleg te is ismersz, az nem más, mint John Woo. Woo már a kilencvenes évek elején “beugrott” Hollywoodba, hogy megrendezze a semleges fogadtatásban részesülő Hard Target című filmet Jean-Claude Van Damme főszereplésével, ami gyönyörűen előre is vetítette a Hongkongi stílus és Hollywood találkozásának fő problémáját.

A film akciójelenetei baromi jól sikerültek, audiovizuális szempontból pedig stílusos is, viszont csupán maguk a stíluselemek nem tudták jóvá tenni a kissé másodvonalbeli forgatókönyvet. Ez a későbbiekben sokszor előjött: a heroic bloodshednek legtöbbször csak a felszínes elemeit használták fel mögöttes tartalom nélkül. Nézd csak meg például a Mátrixot: sok jelenet szanaszét vagy lassítva és esztétikájában, akciójelenetei koreográfiájában is megidézi a nyolcvanas évekből származó műfajt és még ha tematikailag teljesen el is tér attól, a mögöttes tartalma miatt köszöni szépen, remekül működik filmként, nem csupán stílusgyakorlatként.

Woo következő alkotása a szintén hasonló fogadtatásban részesülő Rés a pajzson lett. Ezt és egy tévés projektet követően picit több szabad teret kapva megalkothatta hollywoodi főművét, az Ál/arcot, amibe már azért jóval többet bele tudott csempészni az műfajból, mint korábban. Meg is lett az eredménye, a kilencvenes évek egyik legstílusosabb akciófilmjét tette le az asztalra.

Woo következő filmjei már nem lettek igazán sikeresek az akkor már lassan a realizmus irányába forduló hollywoodi trendek, illetve a korábban említett mélyebb tartalmat nem adó forgatókönyvek miatt. A Mission Impossible 2 rendkívül látványos és stílusos lett, de felszínes (és szanaszét vágott), A felejtés bére… feledhető, A fegyverek szava pedig giccses és eltúlzott. Woo ezt követően visszatért a hongkongi filmekhez.

Fontos nevek: Ringo Lam, Chow Yun-Fat és a többiek

A zsáner rendezői közül még sokan látogattak el nyugatra, például:

  • Tsui Hark (Nyerő páros és Rajtaütés)
  • Ringo Lam (Mindhalálig, Replikáns, Maga a pokol)
  • Kirk Wong (Robbanófejek)

 

A hongkongi sikert követően Chow Yun-Fat, a zsáner ünnepelt sztárja is Amerikába ment, ahol főszereplésével elkészült az egyértelműen a heroic bloodshed stíluselemeit használó, de nem túl mély Gyilkosok gyilkosa, illetve a hangulatos Mocskos zsaruk is.

A műfaj hatása

A hongkongi zsáner Quention Tarantinora is rendkívüli hatással volt. A heroic bloodshed egyik alapművét jelentő, Ringo Lam által írt és rendezett 1987-es City on Fire (Lángoló város) ihlette a kultstátusznak örvendő Kutyaszorítóbant is, ami a rendezőt hirtelen az amerikai filmgyártás legnagyobb nevei közé repítette. Tarantino remekül ráérzett arra, hogy nem csupán a felszínes elemeket és a stílust kell átvennie: a hangulatot és a műfaj lelkét kell felépítenie, ezt pedig élő-lélegző karakterekkel lehet csak megtenni.

További filmek, amelyekre biztosan hatással volt a műfaj:

  • Sivatagi lavina (Dolph Lundgren, 1993) – lassított akciójelenet
  • Leon, a profi (Jean Reno és Natalie Portman, 1994) – morális háttér, dráma
  • Bad Boys (Will Smith és Martin Lawrence, 1995) – lassítások, stílus
  • Az utolsó emberig (Bruce Willis, 1996) – lassítások, depresszív hangulat
  • Mátrix-filmek (1999-2003) – lassítások, stílus
  • John Wick-trilógia – táncszerű koreográfia az akciójeleneteknél, morális háttér, stílus (öltöny!)

 

De a heroic bloodshed nem csupán a filmek terén hódított, hanem elemei megjelentek a “szomszédos” műfajban is: a Max Payne első és második része rengeteget emel át látványos akciók és mindent átható tragikum terén a zsánerből.

Alkotások a műfajból

Lángoló város (City on Fire, 1987)

Ringo Lam alkotása a heroic bloodshed műfajának egyik alapműve.

A történet főszereplő egy Ko Chow (Chow Yun-Fat) nevű fedett rendőr, aki jelentéktelen kis halként remekül elvegyül az alvilági körökben. Lelkiismereti okokból ki akar lépni (szimpátiát érez az általa elárult bűnözőkkel), nagybátyja azonban nem hagyja: be kell épülnie egy jól szervezett és effektív rablóbandába, akik nem riadnak el az erőszaktól sem.

A film legnagyobb erénye, hogy rengeteg időt hagy a főszereplő karakterének kibontakozására. Megismerjük vívódását a munkája, barátnője kapcsán, illetve át tudjuk érezni szabadságvágyát.

A Lángoló város akciójeleneteinél Lam hihetetlenül jó munkát végzett: feszültek, brutálisak és látványosak, viszont nem veszik el a teret a fantasztikusan jól felépített drámai ívtől sem, amely egy katartikus fináléban éri el tetőpontját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..