Jackson, a vadállat – kritika (1988)

A Jackson, a vadállat főszereplő nyomozójára rájár a rúd. Két évvel ezelőtt letépte egy szexuális bűnténysorozat elkövetőjének karját, ami miatt a jogi diplomát végzett, szép sportolói múlttal rendelkező nyomozótól megvonták a fegyvertartási engedélyt és íróasztal mögé száműzték.

A detroiti detektív azonban képtelen a fenekén ülni és belekeveredik az autóipari szakszervezet vezetőinek halála kapcsán egyre jobban eldurvuló ügybe.

Nosztalgikus hangulat

 A Jackson, a vadállat tipikus példája a sebezhetetlen főhőst középpontba állító egydimenziós akciófilmeknek. Az egész alkotásról érződik, hogy egy franchise nyitódarabjának szánták, de esélye sem volt az akkoriban már némileg realistább hangnemet megütő műfajban, ezért automatikusan a B-kategóriába süllyedt és nem készültek folytatások hozzá. Azonban remek korhangulatuknak és az akkoritól eltérő, realista (vagy éppen műanyagszerű) és gyakran 13-as korhatárra törő mai trendeknek köszönhetően könnyű megbocsájtani a tárgyalt filmhez hasonló alkotásoknak 25-30 év távlatából.

Habár a film nem műfaji korlátokat feszegető célokkal készült, vannak bizonyos letagadhatatlan érdemei. Az operatőri munkának, a rendezésnek és a zenének köszönhetően a hangulat fantasztikus, a poénok a helyükön vannak és Carl Weathers is tökéletes választás volt a főszerepre. A megtekintés előtt azonban érdemes a józan eszünket félretenni és a film logikai marhaságait is a humoros részek közé helyezni.

A Jackson, a vadállat színészei

Weathersnek ugyan színészi szempontból egyáltalán nem kellett megerőltetnie magát, mégis, karizmatikus és humoros alakításával teljes mértékig vitte a hátán a filmet. A kötelező oldalborda szerepét a tragikus sorsú Vanity alakította egy kissé idegesítő módon, a főgonoszt pedig Craig T. Nelson keltette életre rutinos munkával. A mellékszerepekben feltűnt az akkor még feltörekvő státuszban lévő Sharon Stone, illetve Bill Duke, Robert Davi és a Vissza a jövőbe Biffjeként ismert Thomas F. Wilson is.

Sztori szempontjából a film olyan egyszerű, mint a faék, hiszen a nyomozás jól bevált klisékből állt össze. Ugyanez igaz a karakterekre is. Az akciójelenetek korrekt módon sikerültek. A film emlékezetesebb pillanatait a kissé morbid egysorosok adták, amelyek percekig tartó röhögést válthatnak ki, ha megfelelően pihent állapotban tekinti meg az alkotást a néző. A film első magyar szinkronja dícséretes módon sikerült, Sörös Sándornak köszönhetően Jackson nyomozó még intelligensebbnek és szimpatikusabbnak tűnik, mint az eredeti nyelvű változatban.

Ez is érdekelhet:  Rogue

Az Action Jackson néhány kellemes beszóláson túl ugyan lehet, hogy nem nyújt maradandó élményt, de a nyolcvanas évek keménykedő akciófilmjeit szeretőknek mindenképpen ajánlanám, persze szigorúan az első magyar szinkronnal. Minden hibája ellenére másfél órán keresztül remekül el tudja szórakoztatni az embert.

https://www.youtube.com/watch?v=-AvMn2Vh0fQ

A film adatai:

Eredeti cím: Action Jackson
Hossz: 96 perc
Bemutató éve: 1988

Rendező: Craig R. Baxley
Író: Robert Reneau
Szereplők: Carl Weathers (Rocky-széria), Craig T. Nelson (Vásott szülők), Vanity (Az utolsó sárkány), Sharon Stone (Elemi ösztön), Robert Davi (A magányos ügynök), Thomas F. Wilson (Vissza a jövőbe-trilógia)
Fényképezte: Matthew F. Leonetti
Zene: Herbie Hancock, Michael Kamen
Producer: Joel Silver

 

Jackson, a vadállat kritika (1988)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .