Kick-Ass 2. kritika – Ez nagyon mellément

A Kick-Ass (magyarul Ha/Ver) egy meglehetősen önironikus és morbid humorú alkotás, amelynek annak idején sikerült görbe tükröt mutatnia a szuperhősfilmek műfajának. Szerethető figuráival, lökött szituációival és sodró lendületű, remek koreográfiájú akciójeleneteivel gyorsan belopta magát a nézők és kritikusok szívébe. A Kick-Ass 2. azonban egyáltalán nem sikerült ilyen jól.

„Tipikus folytatás.” – mondhatnánk, azonban gondoljunk csak a következő filmekre: A Birodalom visszavág, Halálos fegyver 2., Vissza a jövőbe 2., Terminátor 2. – Az ítélet napja, Aliens… lehet ezt jól is csinálni, ugye? A Kick-Ass 2. viszont rettenetesen izzadságszagú módon próbálja hozni az előd szintjét és csúfosan el is bukik ebben a próbálkozásban.

A Kick-Ass 2. története

A történet nem sokkal azután kezdődik, ahol az előző epizódban véget ért. Dave szögre akasztotta jelmezét, Mindy viszont továbbra is iszonyatos lendülettel aprítja a rosszfiúkat, Chris D’Amico pedig úgy dönt, hogy kegyetlen bosszút áll apja gyilkosán. Dave végül visszatér és egy olyan hétköznapi emberekből álló csoport része lesz, akik úgy döntöttek, hogy Kick-Ass nyomdokaiba lépnek és „szuperhősként” rendet tesznek a városban. Mindy viszont úgy dönt, hogy véget vet addigi életének és megpróbál beilleszkedni a vele azonos korú társai közé.

A bajok, a bajok…

A baj valahol ott kezdődött, hogy Matthew Vaughn kiszállt a rendezői székből és a folytatást Jeff Wadlowra bízta. Vaughn hihetetlen érzékkel rendelkező filmes, akinek remekül mennek a képregényadaptációk, Wadlownak azonban meggyűlt a baja az alapanyaggal.

A film legfőbb problémája számomra az volt, hogy a készítők vért izzadva próbálták hozni az előző rész hangulatát, a humorosnak szánt részek legtöbbje viszont vagy semmilyen, vagy pedig öncélúan brutális lett, a drámai részek pedig nem éppen működő öniróniával idézték fel a szuperhősfilmek legnyálasabb helyzeteit. És a karakterek?

Dave / Kick-Ass számomra nem volt több egy önző, irritáló tininél. Erre ráadásul még egy jó nagy lapáttal tett Aaron Taylor-Johnson semmilyen, modoros alakítása. Hit-Girlt ugyan szemmel láthatóan még mindig élvezettel hozta Chloe Grace Moretz. A karakterét viszont olyan idióta tinifilmeket idéző klisés szitukba dobták bele, hogy őszintén szólva már az agyam fájt tőle. Chris D’Amico karaktere vezérgenyaként és a felbérelt főgonosz-csapata pedig a forgatókönyv egyik korai változatában biztosan viccesen égő volt, azonban a figurák „vicces” része már nagyrészt kikopott, mire elkészült a film. Sajnos a film leginkább szerethető karakterei totális mellékszereplőkké degradálódtak, Jim Carreyből például sokkal több kellett volna.

Ráadásul még az akciójelenetek sem sikerültek túlzottan jóra, a csörtéket leginkább a „gagyi” és „igénytelen” kifejezésekkel tudnám leírni. Hit-Girl egyetlen igazán jó jelenetett kapott, aminek viszont a technikai megvalósítása finoman szólva is hagyott hátra kívánnivalót. Talán csak egyetlen olyan bunyó volt, ami igazán jól sikerült.

Ezen hibák ellenére még mindig tudtam volna ajánlást írni, azonban ez elmarad a stáblista utáni jelenet miatt. Nem… ezt ne. Jaj. A harmadik rész elkészülte kérdéses, viszont ha lesz is belőle valami, imádkozom, hogy Matthew Vaughn ne csak producerként, hanem újra rendezőként vegyen részt benne.

Kick-Ass 2. szereplők

  • Aaron Taylor-Johnson – Dave Lizewski / Kick-Ass
  • Chloë Grace Moretz – Mindy Macready / Hit Girl
  • Christopher Mintz-Plasse – Chris D’Amico / Mutterbever
  • Jim Carrey – Sal Bertolinni / Csillagsáv Ezredes
  • Clark Duke – Marty / Harci Arc
  • Daniel Kaluuya – Fekete Halál
  • John Leguizamo – Javier
  • Lindy Booth – Éj Ribanc
Kick-Ass 2 kritika

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..