Q-ügyosztály: Hajtóvadászat

A Hajtóvadászat a Q-ügyosztály sorozat ötödik része, amelyet már az új stúdió, a Nordisk készített. Az alkotógárda teljes lecserélése nem meglepő módon szörnyű döntésnek bizonyult. 

Sztori

Egy tizenéves roma fiút elfognak a dán határon, akinél megtalálják egy eltűnt, korábban pedofíliával vádolt közalkalmazott útlevelének egy részét. Az ügy kivizsgálását a Q-ügyosztályra bízzák.

Gazdag múlt, bizonytalan jövő

A remekül sikerült első négy film és a stúdióváltás ellenére lehetett volna jó film a Hajtóvadászat, hiszen a Nordisk tapasztalt cég, Martin Zandvliet a korábbi munkái alapján korrekt rendező, ráadásul Carl Morck szerepét a mindig megbízható Ulrich Thomsen kapta meg. Mivel a sorozat első négy filmje mind minimum kiváló színvonalú és népszerű alkotás lett, várható volt, hogy a közönség némileg negatívan fogadja majd a változásokat és a szigorú összehasonlítás elkerülhetetlen lesz – az viszont meglepő dolog, hogy a Hajtóvadászat tényleg rosszul sikerült. A rajongók legnagyobb szerencséje, hogy az előző négy rész szép ívet ír le, így a tetralógia végén megkapjuk a “lezárás” érzetét – ezt a félrenyúlást így könnyű mellőzni.

Hajtóvadászat rövid kritika

A Hajtóvadászatnak 3 súlyos problémája van: karakterei nem működnek, sztorija klisés, buta, ráadásul a film még unalmas is.

Carl Mørck karaktere teljesen inkonzisztenssé vált: stílusa néha normális, néha egyszerűen csak nagyon bunkó, néha pedig úgy beszél magában, mint akinek megkérdőjelezhető az épelméjűsége. Mørck itt fáradtnak, zavartnak tűnt, míg Nikolaj Lie Kaas alakításából sugárzott a fájdalom, a végtelen kiégettség. Assad markáns, empatikus és realisztikus gondolkodású főszereplőből szürke kiegészítő figurává vált, akit bárki eljátszhatott volna, mert kulturális hátterét teljesen mellőzte a film. Az őket alakító színészeket azért dícsérnem kell egy kicsit: Ulrich Thomsen decens alakítást nyújtott, Zaki Youssef pedig gesztusain keresztül érzékeltetni tudta karaktere természetét és mentalitását – már amikor éppen kapott 1-2 másodpercet a színész. Bár Fares Fares végtelen pozitív karizmája akkor is hiányzott volna. Ennél rosszabb helyzetbe került Rose figurája, aki még ennyi teret sem kapott, gyakorlatilag statisztává vált. A film rosszfiúi pedig sótlan, klisés, jellegtelen, semleges vagy éppen végtelenül sztereotipikus alakok voltak.

Ez is érdekelhet:  Virtual Revolution (2016) ajánló és előzetes

A Q-ügyosztály sztorijaiban jelen voltak ugyan a mainstream krimi elemek (khm, klisék), de a franchise-nak volt egy önálló egyénisége, ami a jó történetmesélésen, az izgalmon és jól felépített főszereplő karaktereken alapult. A Hajtóvadászat viszont itt is elhasalt: az elcsépelt klisékből álló történetét logikai zökkenőkben gazdag szálak tartották össze és nem segített a helyzeten, hogy a film tempója lassú, játékideje pedig feleslegesen hosszú volt. 125 percével a Hajtóvadászat a sorozat leghosszabb alkotása, ami tartalmi szempontból indokolatlan. És hiába volt hosszú a játékidő, a potenciális társadalmi mondanivaló is elsikkadt.

A Hajtóvadászat hangulat terén is alulmúlta elődeit: a zeneválasztás néhol borzasztó hatásvadász volt, az operatőri munka és a vágás nem lett túl kellemes, a nyomozás feszültsége pedig abszolút nem jött át. Egy-egy jobban sikerült drámai jelenet ugyan akadt, ami nagyrészt a színészeknek volt köszönhető, de ezt leszámítva nem tudok más pozitívumot említeni erről a feledhető baklövésről.

Hajtóvadászat előzetes

Stáblista

  • Eredeti cím: Marco effekten, angol cím: The Marco Effekt,
  • megjelenés éve: 2021,
  • műfaj: krimi, thriller,
  • játékidő: 125 perc,
  • rendezte: Martin Zandvliet,
  • írta: Anders Frithiof August, Thomas Porsager, Jussi Adler-Olsen,
  • főszerepben: Ulrich Thomsen, Zaki Youssef, Sofie Torp, Lobus Oláh,
  • fényképezte: Aske Foss,
  • zene: Sune Martin,
  • a film IMDB oldala.
q-ügyosztály hajtóvadászat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .