Peter Jackson produkciós cége újabb könyvadaptációba vágta a fejszéjét a nagysikerű középföldi dupla trilógia után, a várt siker azonban most elmaradt. A Ragadozó városok, eredeti címén Mortal Engines sok pozitívuma ellenére hatalmas anyagi bukta lett. Megérdemelte a negatív visszhangot? Miért nem?
A Ragadozó városok sztorija
Miután az emberiség egy tömegpusztító fegyver segítségével szanaszét lőtte a bolygó felszínét, a túlélőknek alkalmazkodnia kellett a megváltozott viszonyokhoz. A túlélés érdekében a települések jelentős része mozgó erődítményekké változott, a nagyobbak pedig elkezdtek vadászni a kisebbekre. A film sztorija nem sokkal az után kezdődik, hogy London átlép Európába. London egyik fő döntéshozója Thaddeus Valentine, akinek van egy terve arra, hogy újra virágzóvá tegye a hatalmas várost; ez azonban rengeteg áldozattal jár. Tervének azonban többen is keresztbe tesznek, többek között a történet két főszereplője: a rejtélyes, gyűlölettel teli Esther és a hozzá csapódott londoni régész, Tom is.
Sztori és karakterek
A Ragadozó városok gyakorlatilag a Star Wars és a Terminátor 2 steampunk és mérsékelten feminista változata (amelynek váratlan helyeken van némi köze a Mátrixhoz is). Ezzel a mondattal pedig tulajdonképpen le is írtam a legnagyobb pozitívumait és legsúlyosabb hibáit is. Maga a forgatókönyv keményen tolja az információkat világépítés céljából, történetében és karaktereiben viszont nem igazán nyújt újat az említett két alkotáshoz képest. Viszont működik: a sztorinak van íve (az a bizonyos mellékszál szerintem egyenesen zseniális), a szereplőkkel a színészi játék vagy az összeszedett rendezés miatt lehet szimpatizálni, ráadásul…
Látvány, hangulat, akció
…a film hangulat és látvány terén a játékidő nagyobb részében nagyon-nagyon profi. Az akciójelenetek érdekesek, dinamikusak, az atmoszféra pedig a díszlettervezők remek munkájának köszönhetően végig ott van a szeren. A hosszú ideje Peter Jackson mellett dolgozó Christian Rivers első rendezése jól sikerült, talán csak a néhol kissé béna greenscreen jeleneteknél nem sikerült jól vegyíteni a valóságot a CGI háttérrel. (Mondjuk ez betudható a mai látványfilmek között visszafogottnak számító költségvetésnek is.) A hangulatra nagyot dobnak Tom Holkenborg, aka Junkie XL hatásos, kellemes dallamai is.
Színészi játék
Egysíkú karakterek ide vagy oda, a főszerepben Hera Hilmar nagyon nagyot alakít. Míg a Disney a röhejes, szexualitás megélésére képtelen Mary Sue gyártás vagy rossz színészválasztáso miatt képtelen kellően erős női karaktereket felmutatni a Star Warsban, addig Hilmar körülbelül kisujjból hozza le a sérült, de a végletekig kitartó és szerethető karakterét. Az őt „kiegyensúlyozó” kissé ügyetlen, ám csupaszív Tom figuráját Robert Sheehan szintén ügyesen keltette életre. A másik oldalt megformáló Hugo Weaving jó, mint mindig, Stephen Lang pedig Sikolyként… huh.
Verdikt
Ha szeretnél egy látványos, pörgős, hangulatos kalandfilmet látni, akkor a Ragadozó városok bejöhet. Csak nem érdemes tőle komoly mélységet vagy sztori, figurák terén túlzott eredetiséget várni.
Random kép Londonról forrása: [Pexels]
