sci-fi filmek maratonja

Sci-fi filmek maratonja

A sci-fi filmek mindig is a szívem csücskét jelentették, pláne a személyesebb, kisebb költségvetésű darabok. A következő cikk egy kis maraton élményeit dolgozza fel, ami során rengeteg modern, de különböző témákkal foglalkozó darabot néztem meg a műfajból. Jó olvasást kívánok!

Time Trap (2017)

+ A Time Trap egy apró költségvetésű, zárt helyszínen játszódó, kevéssé ismert színészekkel forgatott filmecske. A sztori elég nagy kliséből indul: egy tudós elindul felkutatni egy évtizedekkel korábban eltűnt csoportot, talál egy rejtélyes barlangot, majd miután nem jelentkezik pár nap múlva, diákjai és barátaik elindulnak őt megkeresni.

A kis pénzből készült sci-fi filmek esetében veszélyes a túlzott ambíció, ugyanis a megvalósítás hiányosságai megölhetik a produkciót. A kalandfilmes jellegű Time Trapbe viszont a brutális ambíció mellé józan mértéktartás, kiváló, hétköznapias karakterek és remek színészek is szorultak, amelynek köszönhetően működik a film. Vannak hibái, lehetnék is szigorú vele, de nem leszek: bruttó másfél órányi kiváló, önfeledt szórakozást hozott az életembe. [imdb]

(Annyi energia van benne, hogy “csak úgy” elindította ezt a maratont. Előzetest nem teszek ide, mert a fél filmet lelövi.)

Anti Matter (2016)

+ Az Anti Matter főszereplője Ana, egy szorgalmas tudósnő, aki egyszerű kis egyetemi laboratóriumában feltalál egy teleportert. Bevon két másik szakértőt is a projektbe, nagyravágyó terveik miatt pedig egyre nagyobb léptékű kísérleteket hajtanak végre… egészen addig, amíg Ana egy zavartabban és paranoiásabban nem kezd viselkedni.

Az Anti Matter egy apró költségvetésű sci-fi thriller, amelynek legnagyobb erőssége a misztikum adagolása, a feszültség növelése és a néző agyának birizgálása. A főszereplő bizonytalanságát és kétségbeesését nagyon jól átadja az alkotás, ráadásul a befejezés is erős lett. (Az előzetes megint elmarad, mert egy kicsit csalóka a tempóval és hangulattal kapcsolatban. Ez egy viszonylag lassú alkotás.) [imdb]

2:22 (2017)

+ Dylan egy magabiztos, kiegyensúlyozott fickó, aki képes meglátni a különböző mintázatokat az életben. Azonban élete darabokra kezd hullani, amikor észreveszi, hogy minden nap 2 óra 22 perckor furcsa dolgok történnek a környezetében…

A 2:22 egy kellemes stílusú, letisztult nyomozgatós thriller, ami kapcsán az objektív és szubjektív értékelésem keményen eltér. Jók a színészek, korrekt a sztori, rendben van a hangulat, a romantikus vonal is bejött…

Viszont az alkotás legnagyobb baja, hogy olyan nagyon nem igazán tud odacsapni a végén. Túl direkt a koncepciója (“csináljunk mindfuck nyomozós filmet!“) és túl professzionális, ipari a megközelítése. Mindenesetre bejött, mert rövid és színvonalas darab, de lehet, hogy te hiányolni fogsz belőle valamit. Lebeszélni azért nem akarlak róla. [imdb]

 

Terminus (2015)

+ David egy hétköznapi autószerelő, aki egy gazdasági válság sújtotta vidéken él. Feleségét elveszítette, lányával nehezen jön ki, ráadásul a munkája is veszélyben van. Egy nap súlyos autóbalesetet szenved egy rejtélyes meteor miatt, majd teljesen kifordul magából, megszállott építeni kezd… “valamit”. Eközben kormányügynökök is nyomoznak a meteor után, ráadásul a háttérben egy világháború kitörése fenyeget.

A Terminus is egy aprócska alkotás, aminek nagyon jót tett, hogy készítői a forgatókönyvre és a hangulatteremtésre koncentráltak. Messze nem tökéletes, de karakterei, konfliktusai egészen jól működnek, ráadásul képes merész történetét hatásosan közölni a nézővel.  Még sok ilyet!

Megsemmisítés – Extinction (2018)

+ Peter egy teljesen hétköznapi technikus, akinek jó állása van, szép családja és napi szintű rémálmai a világvégéről. Felesége és barátai szerint segítségre van szüksége, ám egyszer valóban bekövetkezik a katasztrófa és egy idegen hadsereg támadja meg a békés várost…

Michael Penat én eddig csak vicces szerepekből ismertem, ezért egy kicsit aggódtam, amikor a film belekezdett egy morózus, halálkomoly monológba. Szerencsére tévedtem, korrekt munkát végzett, bár egy kicsit karakteresebb színész nem ártott volna a filmnek.

A Megsemmisítést szerettem a remek hangulata és értelmes üzenete miatt, de a készítők több téren is nagyobbat markoltak a kelleténél:

  • Alacsony volt a költségvetésük, de nagyon erőltették a látványfilmes dolgokat. Nem lett rossz a végeredmény, de inkább a forgatókönyvre kellett volna gyúrni…
  • …mert az unalmas klisék helyett tovább is lehetett volna építeni a karaktereket,
  • illetve mélyíteni a valóban meglepő és érdekes fordulatokat,
  • és egy kicsit kiegyenlíteni a tempót az egyes szakaszokon.

 

Viszont ez a vegyes fogadtatásban részesült darab pont abban az egy dologban erős, amiben szerintem a lista következő címe elvérzik. [imdb]

 

Kin (2018)

+ Eli tinédzser srác, aki szigorú, szorgalmas nevelőapjával él szegényes körülmények között. Alapjában véve jó gyerek, viszont nem találja helyét nevelőanyja halála után. Egy nap rejtélyes fegyverre lel, amelynek hamarosan jó hasznát veszi, amikor a börtönből frissen szabadult bátyja újból bajba keveredik és menekülniük kell. Eközben két rejtélyes katona is a nyomukban jár, akik vissza akarják szerezni a fegyvert…

A Kin némileg kilóg az itteni sci-fi filmek sorából, ugyanis szép kövér 30 millió dolláros költségvetésből készült, ami meg is látszik látványvilágán. Habár az akció- és a sci-fi zsáner is felbukkan benne, elsősorban egy drámai road trip a film, amelynek középpontjában a két nagyon is eltérő jellemű testvér kapcsolata áll a középpontban.

A film hatalmas anyagi bukta lett, amelynek oka az, hogy sajnos meglehetősen széteső jellegű lett. A különböző zsánerek vegyítése nem mindenütt sikerült jól, ráadásul a fő drámai szálon is voltak problémák a karakterek felépítésével. Oldschool hangulata, az ésszel használt effektek és a korrekt színészi játék miatt azért megérhet egy próbát, akik visszasírják a nyolcvanas évek high-concept alkotásait. (Gondolom nem lep meg, ha azt mondom, hogy ez a trailer is egy sokkal akciódúsabb filmet ígér, mint amilyen valójában…)

How It Ends (2018)

Will egy fiatal apajelölt, Tom pedig az apósa, akik ki nem állhatják egymást. Amikor az USA nyugati parti régiójával megszűnik a kapcsolat, a két férfi útra kel Chicagoból, hogy felkutassák Will terhes feleségét.

A How It Ends lényegében egy apokaliptikus film, ami a látvány helyett elsősorban a hétköznapi ember cselekedeteire, viselkedésére koncentrál. Egymásért éppen nem rajongó karaktereket dob bele a káoszba, miközben a nézőnek folyamatosan az a kérdés jár a fejében: mi lehet valójában a katasztrófa hátterében?

A filmnek viszont van egy megbocsáthatatlan problémája: nincs íve. Elindul valahonnan, építkezik, aztán… semmi. Az utolsó néhány percben felmerül egy nagyon béna csavar, lezárás viszont egy szál se. Az nagyon jó, ha a misztikum adagolását végig fenntartják egy filmben, de a végére azért illik legalább néhány kérdést megválaszolni. Ne idegesen találgasson a néző, hanem agyaljon örömmel.

Nagy kár, mert amúgy a film hangulat és zene terén kiemelkedően jól sikerült, ráadásul Theo James és Forest Whitaker is remek alakítást nyújtott.

Occupation (2018)

Egy idegen invázió során egy csapat civil gerilla taktikákat alkalmazva próbálja felvenni a harcot a betolakodókkal.

Az Occupation egy hatmillió dollárból forgatott ausztrál sci-fi, ami egészen jól működik a kétharmadáig. A forgatókönyv addig sem túl mély, de egészen jól tudják kompenzálni a dolgokat a színészek, illetve a hangulat. Az Occupation utolsó harmadát azonban az alacsony költségvetésű darabok rákfenéje, a túltolt nyálas-heroikus-akciófilmes klisék dominálják. Kár érte, mert a befejezésnél felmerül egy egészen értelmes ötlet is, viszont azt nem 60 másodpercben, hanem mondjuk 60 percben kellett volna kifejteni.

Elpazarolt lehetőség.

Amelia 2.0 (2017)

– Amelia egy fiatal és bájos nő, aki haldoklik. Megmentése érdekében férje beleegyezik, hogy kísérleti jelleggel feltöltsék tudatát egy mesterséges testbe. Ébredése után Ameliának újjá kell építenie saját tudatát, miközben a céges és politikai érdekek összecsapnak körülötte, férje pedig képtelen kezelni a helyzetet.

Az Amelia 2.0 itt-ott amatőr érzetet kelt forgatókönyv és megvalósítás terén is, de ez nem gáz, hiszen egy apró, személyes jellegű, fontos kérdéseket taglaló sci-finél ez megbocsátható dolog. Az viszont már annál inkább, hogy megint csak egy rakás  káros, technofób klisére tellett a végére.  [imdb]

Újraindítás – Upgrade (2018)

– Grey egy egyszerű, átlagos fickó a közeljövőben, aki teljesen lebénult egy rablótámadás következtében, amely során feleségét is megölték. Amikor lehetőséget kap egy implantátum tesztelésére, amely visszaadja a teste irányításának képességét, támadói nyomába ered…

Az Újraindítás egy frappáns, lendületes, remek hangulatú sci-fi, amelynek az utolsó pár másodperce megbocsáthatatlan bűn. (A sci-fi műfaj kapcsán bizonyos mentalitást és forgatókönyvírói hagyományokat le kéne húzni a vécén 2018-ban.) [imdb]

 

Nézz vissza később is, hamarosan frissül a lista!


Borító: [link]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.