Snowden kritika (2016)

A Snowden korunk legnagyobb nemzetbiztonsági botrányát viszi vászonra, amely a történet súlyosságát tekintve nem egy hétköznapi vállalkozás. Ambrus kritikája.

Edward Snowden (Joseph Gordon Lewitt) az amerikai kormány engedélyével bepillantást nyer emberek millióinak mindennapjaiba, természetesen az ő tudtuk és engedélyük nélkül.

A történet szerint egy fiatal katona balesetet szenved, emiatt nem maradhat a katonaságban, így a hazáját más utakon keresztül kívánja szolgálni, a modern hírszerzés eszközeivel. Az informatika terén rendkívül jártas Edward Snowden csatlakozni kíván a CIA-hoz, ahol kiemelkedően teljesít, emiatt hamar felfigyelnek rá. Számos fontos projektben vehet részt, és egy hirtelen jött barát, Gabriel révén (Ben Schnetzer) olyan kémprogramokkal ismerkedik meg, amiről fogalma sem volt, hogy egyáltalán léteznek. A program segítségével gyakorlatilag bárkire rákereshetünk, és a legszemélyesebb információk birtokába kerülhetünk a megfigyelt egyedről, ami teljes mértékben szembe megy az Amerikai Egyesült Államok ideológiájával, mely Snowden hazafiságának fő tartópillére volt. Végül 2013-ban úgy dönt, ellopja az adatokat, főként államtitkokat, szigorúan titkos dokumentumokat, felkeres két, számára megbízhatónak tűnő újságírót, akik segítségével kívánja az emberek tudtára adni, hogy bárkit bármikor megfigyelhetnek. Nem a pénzért, vagy a hírnév miatt teszi, hanem mert az embereknek joguk van tudni, hogy az amerikai kormány milyen eszközökhöz folyamodott a hatalom teljes korlátozása érdekében.

A film elején röviden bemutatják a katonaságnál töltött idejét, és azt, hogyan ismerkedett meg barátnőjével (Shailene Woodley). A történet szempontjából ugyan lényegtelen, és a cselekményhez sem ad hozzá a katonás rész, a szerelmi szál viszont annál inkább hozzáad a film érzelmi világához, engedi a nézőt azonosulni a karakterrel, de tény, hogy a néző nem feltétlenül erre kíváncsi a Snowden ügy kapcsán.

Edward Snowden vívódásának fő tárgya a hazaszeretet. Az a fajta hűség, amit a hazájával szemben képvisel igazán tiszteletre méltó, ám amikor elkezd rájönni, hogy a dolgok nem feltétlenül úgy vannak ahogyan azt ő gondolta, fizikai jelei is megmutatkoznak a csalódásának. Az epilepsziáját kiválthatta a barátnője előtti titkolózás és a hazája iránti csalódás is, egy hite vesztett ember lelki betegsége könnyen produkálhat fizikai tüneteket, és megbetegítheti a testet, amit a színészi játék lenyűgözően mutatott be. A cselekmény nem túlságosan eseménydús, annak aki nem olvasta a könyvet rengeteg dolog tűnhet furcsának, és néhány mozzanat nem feltétlenül tiszta, ami egyébként kulcsfontosságú a történet kapcsán. A színészi játékok és a karakterformálás hibátlan, ám a jól megformált karakterek sem szórakoztatnak a film végéig, mely érezhetően hosszabbra sikerült a kelleténél.

A hazaárulással vádolt Snowden nem térhet vissza Amerikába anélkül, hogy bűnözőként kelljen bíróság elé állnia, így Oroszországban kezdett új életet barátnőjével, Lindsay-vel.

A film imdb oldala: [link]

Kritika adatlapja
Film címe
Snowden kritika (2016)
Miről szól a film?
A Snowden súlyos vállalkozás volt, hiszen a film alapját napjaink legdurvább nemzetbiztonsági botránya adta. Hazaszeretet vagy árulás? Ezzel a kérdéssel foglalkozik Oliver Stone 2016-os alkotása.
Kritikát írta
Publisher
Nagyon Bödön

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.