A The Next Black című 2014-es dokumentumfilm azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi lehet a divat és textilipar következő nagy innovációja.
The Next Black teljes film
A háromnegyed órás dokumentumfilm ingyenesen megtekinthető a Youtube-on is.
The Next Black ajánló / kritika / összefoglaló
A dokumentumfilm a klasszikus narrációs technikát és fejezetekre bontott szerkezetet használja arra, hogy kellemes stílusban bemutassa a divat „jelenben élő jövőjét” – azokat az embereket és cégeket, akik a következő nagy divat innováción dolgoznak. A film az elején felteszi a kérdést: az elmúlt több, mint egy évszázadban nem igazán változott a textil alapú öltözködésünk – viszont mi lehet ezen túl?
#1 A divat és a tech ötvözése
A dokumentumfilm Észak-Londonban kezd, ahol Nancy Tilbury a Studio XO-t mutatja be. A designerekből álló csapat a számítógépes tervezést, 3D nyomtatókban rejlő lehetőségeket és a klasszikus ruhakészítési módszereket keresztezi az innovatív, saját narratívával bíró ruhadarabok megálmodásához és megvalósításához. Tilbury beszél az egyik jelentős projektjükről is: Lady Gaga buborékfújó sajátos ruhájáról.
#2 Okos ruhák
A film a wearable tech témájával folytatja, azaz a testen hordható IT eszközökkel. Ezek a dokumentumfilm forgatásakor, és javarészt ma is inkább a csuklóra vagy fejre tehető készülékeket jelentenek. A német cégalapítás történetében, a nürnbergi Adidas központban azonban sajátos új viselhető technológiát mutatnak be a nézőnek: olyan ruhadarabokat, amelyek a beépített szenzoraiknak köszönhetően képesek mérni az atléta bioadatait. A film nem csak az elmélettel foglalkozik, hanem röviden láthatjuk az okos ruhákat használat közben is. Matt Hymers úgy fogalmazza meg a célt, hogy úgy akarják technológiai eszközökkel bővíteni a ruhadarabokat, hogy azok az atlétát ne zavarják és ne is érezze jelenlétüket.
Hymers jóslata a jövővel kapcsolatban, hogy a bioadatok mérésére használható apró készülékek egyre inkább a hétköznapjaink részévé válnak majd, beigazolódott. Az okostelefonok és egészségügyi appok sokak életének állandó részét képezik, de az aktivitásmérők, okosórák is rendkívül népszerűek a vásárlók körében olcsó áruknak és praktikus funkcióiknak köszönhetően.
#3 A fenntartható ruhaanyag létrehozása
A folytatásban visszatérünk Londonba. Itt Suzanne Lee beszél az organikus anyagú ruhák készítéséről. Lee egy biológussal közreműködve egy viszonylag egyszerű módszerrel, sok kísérletezéssel, baktériumtenyészetek segítségével kezdett el ruha alapanyagokat létrehozni.
Az érdekes, környezetbarát lehetőségeket kínáló irányvonalhoz idővel egyre többen kezdtek csatlakozni. Itt fontos szempontot jelent, hogy míg a tradicionális anyaggyártás során rengeteg felesleg, azaz szemét keletkezik, addig a bakteriális módszerrel a hátramaradt hulladék mennyisége jelentősen csökkenthető. Lee fontosnak tartja a műanyagoktól való eltávolodást is környezetvédelmi okokból.
#4 Fast Fashion
A Fast Fashion modell lényegében a fast foodhoz, azaz a gyorsételekhez hasonlít. A Fast Fashion modell keretében a cégek optimalizált folyamatok és hatékony kereskedelmi láncok segítségével a lehető leggyorsabban a piacra dobják az új trendeknek megfelelő ruhadarabokat elérhető áron, amit aztán jelentős marketingtevékenységgel támogatnak meg.
A Fast Fashion üzletmodell azonban az anyagminőség romlásával és a ruhák ódivatúvá válásával rengeteg szemét vagy felesleg felhalmozódásával jár. A végeredmény egy súlyosan természetkárosító folyamat.
Ebben a szegmensben Rick Ridgeway professzionális hegymászó beszél a Fast Fashion környezetre mért kíméletlen hatásáról. Ridgeway a kültéri / sportruházatot gyártó Patagonia cégnél dolgozik egy fenntarthatóbb, környezetvédelmi szempontból is elfogadható modell létrehozásán. A cég arra is ösztönzi az embereket, hogy hasznosítsák újra a ruhadarabjaikat, csak olyasmit vásároljanak, amire szükségük is van, inkább jobb minőségű, tartósabb eszközökre költsenek és javítsák meg azokat, vagy adják tovább.
#5 Festés víz nélkül
Sophie Mather korábban a Nike Asia “Head of Innovation” posztjában dolgozott, szakértő a fenntartható textilgyártás területén. Egy bangkoki textilgyártóval együtt dolgozik egy megoldáson, amely segítségével víz nélkül, gáz segítségével lehet “szárazon” festeni a ruha alapanyagokat. A módszer további előnye, hogy energiatakarékosabb is az eddig használt technológiáknál.
#6 Az eszközök javítása
Ebben a fejezetben az iFixitről esik szó. A cég a különböző eszközök, ruhadarabok megjavítását segíti készletekkel, útmutatókkal. Itt esik szó a “Slow Fashion” mozgalomról, amelynek célja a Fast Fashion ellentéte: egy fenntartható textilipari és divatmodell létrehozása, mely tartós, praktikus termékekre és a vásárlók felvilágosítására, mentalitásának felelőssé tételére törekszik. Vásároljunk kevesebbet, jobbat és csak a szükségeset!
Végszó
Összességében véve egy szimpatikus hangvételű, jól átgondolt dokumentumfilmnek tartom a The Next Blacket.
A fejezetek sorrendjével egy igen jó szerkezetet hoztak létre. Először jött a ruhák digitalizálásának lehetősége, majd a már létező wearable technologies, ami napjaink egyik igen jelentős irányzata az okos eszközök terén- a hétköznapi egészségügyi technológia testünkre illesztve. Aztán hirtelen hangnemet váltott a film és a legeslegfontosabb tényezőről kezdett beszélni: a textilipar, a divat környezetpusztító hatásáról, majd olyan elméket sorakoztatott fel, akik mind az ipar környezetbarátabbá tételén dolgoznak fáradhatatlanul. Kaptunk számokat, statisztikákat is alátámasztás végett, de a dokumentumfilm legfontosabb részét az interjúkban résztvevő innovatív elmék gondolatai, érvei és lehetséges megoldásai képezték.
Ötleteik, tevékenységük nem csupán elméletben, hanem már 2014-ben is használhatóak voltak a gyakorlatban. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a dokumentumfilm nem csupán a ruhagyártók ellen szól, hanem szót ejt a vásárlói mentalitásról is – hiszen ennek megváltoztatása nélkül nem tudunk eredményt elérni.
