Következő listánkban olyan romantikus filmeket válogattunk össze, amelyek az esküvő témájához kapcsolódnak.
Álljon meg a nászmenet! (My Best Friend’s Wedding, 1997)
Jules egy erős, független nőnek hiszi magát, azonban legjobb barátja és fiatalkori szeretője esküvőjének híre hallatán kétségbe esik. Rájön arra, hogy szerelmes Michaelbe, ezért mindenáron meg akarja akadályozni az esküvőt, ahol egyébként nyoszolyólányként fog részt venni. Azonban bonyolítja a dolgokat, hogy Michael menyasszonya egy tökéletes nő…
Az Álljon meg a nászmenet! nem a szokásos romantikus komédia-sémát követi, ugyanis az alapszituja szerint a főhősnő maga a történet „rosszfiúja”. Habár a film a zsánerre jellemző eszközöket és stílust alkalmazza, a sajátos alaphelyzete, szokatlan fordulatai és a fantasztikus színészi játék miatt ki tud emelkedni a műfaji átlagból. Julia Robert és Dermot Mulroney laza profizmussal kelti életre az esendő, de szerethető főszereplőket, a közöttük lévő kémia pedig tökéletesen működik. A kissé túlpörgő álomnő szerepében Cameron Diaz is ügyeset alakított, de a film igazi aduásza a tanácsadó barát szerepében tündöklő Rupert Everett volt.
Nagyot dobtak még a filmen a szívet melengető zenei betétek is, ráadásul a magyar szinkronra sem lehet panasz, mert rendkívül színvonalasra sikerült.
Játékidő: 105 perc, rendezte P. J. Hogan, írta Ronald Bass. Zenéjét szerezte: James Newton-Howard.
Bazi nagy görög lagzi (My Big Fat Greek Wedding, 2002)
Toula (Nia Vardalos) boldogtalan. Hangos és kaotikus családja árnyékában feladta álmait, miközben mindenki azt várja tőle, hogy a közösségi szabályoknak megfelelően megházasodjon és gyerekeket szüljön. Miután úgy dönt, hogy a tettek mezejére lép és változtat az életén, egy nap találkozik Iannel (John Corbett), aki hamarosan el is jegyzi a boldog nőt. A probléma csak az, hogy Toula görög, Ian viszont nem…
A Bazi nagy görög lagzi egy igazán bájos és aranyos vígjáték, amely nem csupán a görög-amerikai kultúrának, hanem az általános társadalmi elvárásoknak is görbe tükröt mutat. Nia Vardalos és John Corbett kémia és alakítás szempontjából is tökéletes volt, de igazából az egész stáb remekelt, mindenki lubickolt a szerepében.
Játékidő: 90 perc, rendezte Joel Zwick, írta Nia Vardalos.
Boldogító nem… vagy igen? (True Love, 1989)
A Boldogító nem… egy igazi független dráma (ami időnként vicces, viszont nem igazi esküvő vígjáték), amely igazi időgépként visz el minket a nyolcvanas végi Egyesült Államokba (…és túl jó volt, hogy lemaradjon a listáról). A film sztorija egy fiatal jegyespár, Donna és Michael esküvő előtti bonyodalmas napjait mutatja be. A lány komoly és aggódó, a fiú azonban túl impulzív és csak a bulizáson jár az esze, ebből pedig rengeteg problémájuk származik, amelyekben baráti társaságuk tagjaival is osztoznak.
A film alacsony költségvetésből, jórészt kezdő vagy kevésbé ismert színészek közreműködésével készült, ez azonban csak előnyére vált, hiszen a meglehetősen hétköznapias jellegű szituációkkal tömött forgatókönyvet így lehetett igazán életre kelteni. A két főszereplő egyike sem idealizált karakter, hanem igazi esendő, tökéletlen figura, akik teljesen érthető félelmekkel és gyengeségekkel küzdenek. A színészek összességében véve remek munkát végeztek, viszont Annabella Sciorrát külön ki kell emelni, hiszen az ő alakítása vitte az abszolút prímet a filmben (mint a szerető, de aggódó menyasszony, Donna). Sciorra filmjei közül egyébként még ajánlom a Csodás álmok jönnek című romantikus fantasyt, lehengerlően szép alkotás.
A Boldogító nem… életszagú jeleneteihez egyébként nagyon passzolt a rendkívül energikus és kellően trágár magyar szinkron is, ami kiválóan sikerült.
Játékidő: 104 perc, rendezte Nancy Savoca. További szerepekben: Ron Eldard (Michael), Aida Turturro (Grace), Michael Selkirk (Brian), Star Jasper (JC), Vincent Pastore (Angelo)
Nem véletlen, hogy esküvői vígjátékokat nézel? Közeleg a nagy nap és a lehető legtöbbet akarod kihozni az alkalomból? Látogass el az E & A Wedding honlapjára, ahol profik segítségét kérheted a szervezésben!
