Seann William Scott kemény fába vágta a fejszéjét, ezúttal egy Blumhouse horrofilm pszichopata sorozatgyilkosát játszotta el a Bloodline-ban. A hajtás után megtudod, milyen lett a végeredmény.
Evan (Seann William Scott) kettős életet él. Nappal egy középiskola megbízható és segítőkész szociális gondozója, aki a problémás hátterű diákoknak nyújt mentális segítséget. Emellett gondoskodik gyönyörű feleségéről és újszülött gyermekükről. Éjszaka azonban Evan teljesen másik énjét veszi elő: sorozatgyilkosként rendíthetetlen nyugalommal vadászik problémás szülőkre. Vajon meddig folytathatja ezt a kettős életet?
Sean William Scott az Y-generációs nézők számára valószínűleg örökre egy kicsit Stifler marad. A színész azonban az utóbbi években egyre több olyan szerepet vállalt, amely távol áll az általa gyakran játszott lüke, nagyszájú figurától – alakításai pedig nem egyszer bizonyították, hogy jelentős színészi potenciál van benne. Nemrégiben a kaotikus sorsú és végül elkaszált Halálos fegyver sorozat harmadik évadában tűnt fel, leváltva a korábbi főszereplőt. Scott abban egy papíron meglehetősen klisés karakterből hozott ki hirtelen nőtt karizmájának és visszafogott karakterének köszönhetően egy igen szerethető badasst. De vajon hogy boldogult egy kegyetlen sorozatgyilkos szerepével?
Hát nagyon-nagyon jól.
A Bloodline legnagyobb erősségét éppen Scott csendes és visszafogott alakítása adja, ráadásul színészi szempontból az egyik legnehezebb utat választotta ambivalens karaktere megformálására. Alakításából ugyanis teljes mértékben hiányoznak a látványos húzások és csupán apró gesztusokkal vált a megnyugtató derű és a hihetetlenül rideg, számító kegyetlenség vagy frusztráció között.
Bár Scott kiváló alakítása kellő egyediséget ad a filmnek, és hangulati téren sem panaszkodhatunk, sajnos messze nem tökéletes alkotás a Bloodline. Két fő problémája van: ahogy a főszereplő egymás után hajtja végre a gyilkosságokat, a film egy rövid időre egy kicsit repetitívvé válik, a vége felé pedig egy nagyon ronda klisével mozdítja előre a történetét.
Ezt a két hibát azonban kompenzálja az a dicsérnivaló tény, hogy a hosszú ideig trendként domináló jumpscare-ek teljes mértékben hiányoznak a filmből. Ez nem az a horror, ahol az olcsó húzásoktól fogsz parázni, hanem a módszeres kegyetlenség által okozott pszichológiai nyomástól.
A Bloodline a jumpscare-ek helyett a főszereplője zseniális színészi játékára, a kellemetlen pszichológia nyomásra és a hangulatra alapozó horrorfilm. Forgatókönyve nem tökéletes, de erősségei kompenzálják hibáit. Ráadásul a felbukkanó repetitív jelleg sem tart hosszan, hiszen egy ideálisan rövid játékidejű filmről van szó.
Seann William Scottnak pedig jár a dícséret.
Néhány filmnek kell egy-két év, vagy egy-két évtized, hogy a szélesebb közönség is értékelni kezdje.…
A The Bricklayer egy középszerű akcióthriller, ami sokat profitál karizmatikus főszereplőjéből. (tovább…)
A Bérgyilkos klub, eredeti címén Assassin Club egy olyan feledhető és középszerű filmes trendet követ,…
Megérzés alapján A méhész producerei egy, a John Wick-franchise-zal vetélkedő univerzumot szeretnének beindítani. Ha ezt…
A One More Shot: Ostromállapot megőrizte az előző rész sajátos koncepcióját, és nagyjából a színvonalat…
A "Csendes Lány" egy igazán megrázó, érzelmi hullámvasúton végighaladó film, melynek főszereplője egy súlyosan elhanyagolt…