Az éjszakai járőr egy korrekt zsaruthriller, ami az eredetiség hiányát remek alakításokkal és erős atmoszférával kompenzálja.
Egy naiv újonc járőr (Luke Kleintank) első éjszakája egy sokat látott, megfáradt oktató mellett (Thomas Jane).
Az éjszakai járőr (eredeti címén Crown Vic) biztosan nem nyer díjat az eredetisége miatt, hiszen epizodikus jellegű története kisebb-nagyobb zsarufilmes klisékből épül fel. Van itt minden: például zöldfülű és túl sokat látott járőr, a “beavatás”, diskurzusok a rendőri munka és felelősség határairól, jó zsaru – rossz zsaru ellentét, illetve a(z amerikai) rendőrök és civilek közötti viszony taglalása.
Joel Souza viszont képes volt egy földhözragadt, átérezhető miliőbe beemelni ezeket a kliséket, így a film működik. Ezt segítik az okosan felépített epizodikus jellegű történet, a kiváló színészi alakítások, illetve az elektronikus soundtrackkel támogatott nyomasztó hangulat is.
Thomas Jane kiemelkedően jó alakítást nyújt a filmben megfáradt veterán járőrként. A kiégett és cinikus figurák nem idegenek tőle, a mértéktartó forgatókönyv viszont megadta neki a lehetőséget, hogy egy plusz dimenziónyi emberséget vigyen a karakterébe. Ray Mandel járőr nem egy antihős burokba csomagolt szuperzsaru és nem is egy lelketlen gyilkos. A zöldfülű társát játszó Luke Kleintanknek a kelleténél talán több naiv szövegelés jutott, ugyanakkor pozitívum a kémia Jane és közte, illetve az, hogy karaktere szintén nem lett egy teljesen egydimenziós Gary Stu. Aki viszont abszolút lopta a showt, az a teljesen bekattant nyomozó alakító Josh Hopkins – minden másodperce arany volt, még ha túltolt alakítása és elborult figurája épp csak belefért a film keretei közé.
A sztori kisebb epizódok láncolata, amelyet párbeszédes szakaszok kötnek össze. A tempó nem volt sietős, de a Souza ügyesen építette a feszültséget a film vége felé. Az akciók abszolút visszafogottak és kiemelik a rendőri munkakör kritikus részét, a másodperc törtrésze alatt hozott döntések súlyát. Az operatőri munka decens volt, a soundtrack pedig hangulatos.
Korrekt film.
Néhány filmnek kell egy-két év, vagy egy-két évtized, hogy a szélesebb közönség is értékelni kezdje.…
A The Bricklayer egy középszerű akcióthriller, ami sokat profitál karizmatikus főszereplőjéből. (tovább…)
A Bérgyilkos klub, eredeti címén Assassin Club egy olyan feledhető és középszerű filmes trendet követ,…
Megérzés alapján A méhész producerei egy, a John Wick-franchise-zal vetélkedő univerzumot szeretnének beindítani. Ha ezt…
A One More Shot: Ostromállapot megőrizte az előző rész sajátos koncepcióját, és nagyjából a színvonalat…
A "Csendes Lány" egy igazán megrázó, érzelmi hullámvasúton végighaladó film, melynek főszereplője egy súlyosan elhanyagolt…