Sweeney – A törvény ereje(2012) kritika

Egy kis lövöldözést, nyomozgatást, keménykedést estére?

Napi akciófilm: Sweeney – A törvény ereje

A Sweeney, más néven Flying Squad nagyobb szabású fegyveres rablásokra szakosodott rendőrségi osztag. Az akciócsoport közvetlen vezetője a vén rókának számító Jack Regan (Ray Winstone), aki rendkívül eredményes, ám jogilag megkérdőjelezhető módszerekkel dolgozó csapatot hozott össze. Miután egy rutinszerű ékszerbolti rablás során kivégeznek egy huszonéves nőt, a gyanúsítottak között felmerül egy Regan által korábban többször is hűvösre küldött bűnöző neve. A nyomozás azonban zsákutcába fut és a helyzetet rontja az is, hogy a belső ügyosztály felfigyel az egyre durvább módszerekkel dolgozó részleg tevékenységére.

A The Sweeney alapjában véve egy hangulatos és tökös akcióthriller, aminek a legfőbb hiányossága, hogy a forgatókönyve nem tartalmazza azt a szükséges pluszt, ami miatt a filmet maradandó alkotásként lehetne számon tartani: az egydimenziós karaktereket egy hosszabb mondattal bőven ki lehet elemezni, a sztori fő ívét adó nyomozás pedig gyakorlatilag csak ürügyként szolgál az akciójelenetek és a klisés dramaturgiai fordulatok ellövésére. Szerencsére a jól kiválasztott színészek és a Nick Love rendező többé-kevésbé mentette a menthetőt.

Ugyan a nyomozáson túl az akciójelenetekre sem lehet azt mondani, hogy túlzottan okosak lennének, legalább többségük izgalmasra és pofásra sikeredett, főként a körülbelül a film közepére időzített hosszabb utcai lövöldözés. A személyes kedvencem azonban egy másik csörte volt, amelyben Regan bizalmasa, a rablóból lett pandúr George Carter egyszemélyes hadseregként tesz rendet egy rendőrségi művelet helyett sokkal inkább alvilági leszámolásnak beillő jelenetben.

A színészek tisztes középszert hoztak a kidolgozatlan forgatókönyv ellenére. Az egyetlen emlékezetesebb alakítást talán csak az előbb említett Cartert játszó Ben Drew nyújtotta, aki egyáltalán nem rendőrként vagy nyomozóként keltette életre karakterét, hanem inkább egy kisstílű utcai gengszter túljátszott stílusával próbálkozott. Hogy ez tudatos döntés volt, vagy pedig a srác színészi eszköztárának hiányosságából jött, nem tudhatom, mindenesetre sajátos mozgása és beszédstílusa érdekes adalék volt.

Hangulati téren rendben volt a film. Az operatőr főként a kékes szűrőt preferálta, amivel egy meglehetősen rideg atmoszférát teremtett, különösen a rendőrségi iroda minimalista helyszínén. A Lorne Balfe által komponált, Hans Zimmer stílusára emlékeztető filmzene jól sikerült, habár időnként egy picit túl „soknak” éreztem.

Összességében véve egyszeri nézésre teljesen alkalmas, de film-klasszikusnak semmiképpen nem nevezhető alkotás a The Sweeney-A törvény ereje.
Ninety Four

Sweeney adatlap

A film eredeti címe: The Sweeney
Megjelenés éve: 2012.
Játékidő: 112 min

A film 6.1 pontot ért el 16,097 felhasználó szavazatai alapján az IMDB filmadatbázisában. További statisztikákat és véleményeket tekinthetsz meg az IMDB oldalán.