A The Green Knight a Sir Gawain és a Zöld Lovag című középkori lovagregény modern feldolgozása.
Arthur király unokaöccse, a tengő-lengő Gawain a Zöld lovag kihívását vállalva olyan feladatot kap, amely próbára teszi a lovagi eszméket.
A The Green Knight egy elég megosztó film: sokan imádni, sokan utálni fogják, kevés közömbös vagy semleges véleményre számítok a megtekintése után.
Ami mindenféleképpen pozitív dolog a filmben, az a fantasztikus fényképezés, ami fantasztikus atmoszférát teremt. Gyönyörűek a képek, a színek, a kompozíciók, nagyon él a film világa. Az is értékelendő, hogy Lowery saját megközelítést alkalmazott és nem elcsépelt, lebutított kosztümös nyállá adaptálta az alapanyagul szolgáló lovagregényt, hanem egy zaklatott mindfuck élményt hozott belőle össze.
Az ambíció és a szép felszín azonban még nem feltétlenül garantálja sikert.
Főleg nem úgy, hogy a 130 perces filmed egy George Romero-féle zombi tempójában halad előre, atmoszférája gyakran fejfájást generál, főszereplője iránt érzett szimpátiát pedig lovagi eszmék dekonstrukciója ide, jellemfejlődés oda, megöli a játékidő legnagyobb részét kitöltő eszméletlen irritáló töketlenkedése. 100 perc – miért nem lehet 100 percre belőni a játékidőt? Miért kell Christopher Nolan és Denis Villeneuve nyomdokaiban haladni a hosszú filmek kapcsán, miközben ők pont az üde kivételt képviselik azzal, hogy tartalmasak is alkotásaik? Értem én, szép a film, meg hangulatos is, meg jók is a színészek, mondanivaló is van, de ez a darab is vagy félórával hosszabb volt a kelleténél. Ráérünk meg művészkedünk, de fejezzük már be ezt a trendet inkább, jó? Mert a film eleje és vége nagyon erős, csak a közepén annyira beleszerelmesedik a saját atmoszférájába, hogy idegesítően repetitívvé válik.
A másik eset viszont az lehet, hogy elkap a film hangulata és elillan a 130 perc. Beszippant a film világa, a mesterien megkomponált jelenetek, a fantasztikus audiovizuális megoldások és nem hogy hiszti, hanem rajongás vár a modern Gawain útja végén.
Egyik véglet, másik véglet. Te mit gondoltál a filmről?
Néhány filmnek kell egy-két év, vagy egy-két évtized, hogy a szélesebb közönség is értékelni kezdje.…
A The Bricklayer egy középszerű akcióthriller, ami sokat profitál karizmatikus főszereplőjéből. (tovább…)
A Bérgyilkos klub, eredeti címén Assassin Club egy olyan feledhető és középszerű filmes trendet követ,…
Megérzés alapján A méhész producerei egy, a John Wick-franchise-zal vetélkedő univerzumot szeretnének beindítani. Ha ezt…
A One More Shot: Ostromállapot megőrizte az előző rész sajátos koncepcióját, és nagyjából a színvonalat…
A "Csendes Lány" egy igazán megrázó, érzelmi hullámvasúton végighaladó film, melynek főszereplője egy súlyosan elhanyagolt…