Thor: Ragnarök kritika

Úgy látszik, hogy a Marvel idei éve a kísérletezésről szól. A Galaxis őrzői erős drámai töltetet kapott, a Pókember egy igazi tinifilm lett, a harmadik Thor filmben pedig a vígjátékelemek keverednek a klasszikus eposzi jelleggel.

Shakespeare utáni cukorkák

Ultron legyőzését követően Thor az Asgardot fenyegető erők ellen küzd. Miután látszólag megakadályozza a Ragnarököt, a királyság pusztulását, hazatér. Az ezt követő események a Földre vezetik, ahol szemtanúja lesz Hela visszatérésének. Összecsapásukat követően Thor a kaotikus Sakaar bolygóra kerül és gladiátor lesz, ahol találkozik Hulkkal. Eközben Hela, a halál istennője elfoglalja Asgardot és világuralomra tör.

Az első Thor filmet a Shakespeare-feldolgozások veteránja, Kenneth Brannagh rendezte. A királydrámák hangulatát idézi darabot a megosztó Sötét világ követte. A folytatásnál szerencsére szakítottak a hagyományokkal és a rendezői posztot a humoros filmjeivel híressé vált Új-zélandi Taika Waititi kapta meg. Ennek köszönhetően a Thor: Ragnarök baljóslatú címével ellentétben egy rendkívül vicces, lökött alkotás lett.

A Galaxis őrzői színes-szagos világa sokkal közelebb áll ehhez a filmhez, mint a korábbi két alkotás komorabb hangulata. A nyolcvanas évekbeli stílussal keveredő klasszikus zene (nameg a befigyelő Immigrant Song) és az rikító színekben fürdő ütött-kopott scifi környezet fantasztikus atmoszférát ad a filmnek, a szerepükben lubickoló színészek közötti tökéletes kémiának köszönhetően pedig remekül működik a poénáradat. A jellemfejlődésen áteső Thoron kívül a karakterek nem túl kidolgozottak, de legalább Hulk kapott a szokásosnál picit nagyobb teret. Cate Blanchett láthatóan rendkívül élvezte az antagonista szerepét, de túl sok kidolgozottságot sajnos nem kapott figurája. A mellékszereplők közül a lökött színészi játékával lassan minden franchise bekerülő Karl Urbant, a már megint irdatlanul badass Idris Elbát és a frenetikus Jeff Goldblum kötelező megemlíteni. 

A filmnek igazából csak két problémája van. Az egyik az, hogy a vígjátéki és epikus elemei konstans harcban állnak: komédiaként tulajdonképpen sokkal jobban is működik az alkotás, mint látványos akciófilmként, bár azon a téren sincs miért szégyenkeznie a készítőknek. Sokak számára probléma, hogy Waititi egyértelműen a humorra koncentrált, de ez alapjában véve nem baj, mert a változatos poénoknak köszönhetően az ökörködés végig jól működött. Ilyen üde színfoltok nélkül a Marvel mozis univerzuma gyorsan ellaposodna. A másik probléma Loki jelenléte, mivel az egyik legérdekesebb karakterből mára már csak egy kötelező sztorielem lett, aki mindig ott van, amikor épp szükség van egy fordulatra. 

A Thor: Ragnarök könnyed szórakozást kínáló alkotás, ami az audiovizuális hatáskeltés mellett kőkeményen alapoz a változatos humorra is. 

A film adatai:

Eredeti cím: Thor: Ragnarok [imdb link]
Hossz: 130 perc
Bemutató éve: 2017