A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya egy lökött humorú, kellemesen öntudatos és lökött humorral átitatott, könnyed kis komédia.
Nick Cage bajban van: a jó szerepek elkerülik, a családi élete katasztrófa, ráadásul még el is adósodott. Tartozásai miatt kénytelen elvállalni egy ciki megbízást: Mallorcára kell utaznia és részt kell vennie egy milliárdos (Pedro Pascal) születésnapi partiján… aki az alvilág egyik hírhedt alakja. És persze jönnek a bonyodalmak.
Nicolas Cage a vásznon innen és túl is megjárt hegyet-völgyet. Erős drámai alakításokat nyújtott legendás filmekben, a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb akciószínésze volt, azonban átgondolatlan költekezése és viharos házasság miatt eladósodott, jobbra-balra elkezdett akár Zs-kategóriás filmeket is vállalni… de közben időről időre egy-egy súlyosabb alkotással emlékeztette a nézőket, hogy köszöni szépen, ő még mindig jó színész, a pocsék filmjeiben hozott eszement alakításaival mémmé vált, majd egy hirtelen fordulattal a Zs-kategóriás kényszermelók helyett egyre több öntudatos, bátor, őrült kultfilm jött.
Erre jön A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya, aminek a fő poénja… a saját maga fiktív verzióját játszó Nicolas Cage.
Az igazán bámulatos dolog a filmben az egyensúly: mértéktartó módon egyszerre cikizi és rajongja körbe Cage-et és a karrierjét, öntudatosan kikacsint a nézőre a sztori lükébb húzásai közben, ugyanakkor valóban fontos kérdéseket is felvet, miközben leírhatatlanul meta, ám poénjai és utalásai mégsem mennek el az átlagos néző mellett. És ehhez még pluszban jön az, hogy nem csak szatíraként, hanem buddy movie-ként is remekül működik az alkotás – Cage mellett ugyanis a rajongóját és újdonsült cimbijét játszó Pedro Pascal is akkorát alakít, hogy majd lelép a vászonról.
Összességében véve egy imádnivaló kis film lett A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya, egy igazán üdítő, frissítő, szórakoztató vígjáték. Nem tökéletes, mert például a nyomozós szál elég elnagyolt (és a költségvetés is szűkös lehetett, bár elég pofásan fest a film), de a kreativitása, szíve és meta humora elfeledteti ezeket.
“A Nick Cage-film”, eszem megáll.
Néhány filmnek kell egy-két év, vagy egy-két évtized, hogy a szélesebb közönség is értékelni kezdje.…
A The Bricklayer egy középszerű akcióthriller, ami sokat profitál karizmatikus főszereplőjéből. (tovább…)
A Bérgyilkos klub, eredeti címén Assassin Club egy olyan feledhető és középszerű filmes trendet követ,…
Megérzés alapján A méhész producerei egy, a John Wick-franchise-zal vetélkedő univerzumot szeretnének beindítani. Ha ezt…
A One More Shot: Ostromállapot megőrizte az előző rész sajátos koncepcióját, és nagyjából a színvonalat…
A "Csendes Lány" egy igazán megrázó, érzelmi hullámvasúton végighaladó film, melynek főszereplője egy súlyosan elhanyagolt…