A szürke ember egy decens színvonalú, akciódús, ám újdonsággal nem szolgáló kémfilm.
Sierra Hatos (Ryan Gosling) a CIA bérgyilkosa, aki egy akció során veszélyes információk birtokába jut, amelyek kompromittálhatják feletteseit. Hogy elhallgattassák, utána küldik a pszichopata Lloyd Hansent (Chris Evans), aki abszolút nem törődik a hajtóvadászat közben okozott “járulékos károkkal”. Hatos azonban nincs egyedül: régi és új szövetségek (Ana De Armas) segítik a harcban.
A Russo-testvérek közreműködése és a 200 milliós költségvetés ellenére A szürke ember inkább csak egy pofás limonádé, mint mérföldkő a Netflix történetében, viszont legalább szórakoztató darab.
A forgatókönyv az eddigi n+1 kémes akciófilm összes kliséjét felsorolja, karakterei pedig egydimenziósak, de az alkotás a pörgős tempójának, a jelentős mennyiségű akciójelenetnek és a szimpatikus színészi stábnak köszönhetően nem válik unalmassá. Gosling igen jó a főszerepben: kvázi pókerarccal darálja végig az alkotást, de a Steven Seagal-féle bénázások helyett ez jóval öntudatosabb döntésnek tűnik, amire rájátszanak a deadpan-stílusban előadott poénjai is. És ha már poénok: a film egyik erőssége, hogy van humora, ami ha nem is mindig talál be, de legalább oldja a hangulatot. (Chris Evans láthatóan lubickolt a tahó pszichopata mém szerepében.)
A magas büdzsé és a jól hangzó stáb ellenére A szürke ember azonban alulmarad a hasonló alkotásokkal szemben. Például A Bourne-trilógia és a Mission Impossible-filmek nyersebbek és profibbak nála, a John Wick vagy az Extraction pedig jobban működnek a fókuszáltabb jellegük miatt. A szürke ember az elején rengeteget ugrál (az amúgy nagyon szép) helyszínek között, az időnként erőltetett CGI látványelemek gagyik voltak, ráadásul bár szimpatikus a színészek, nem ártott volna nekik egy kicsit több teret adni.
Főleg Ana De Armas járt rosszul, aki hasonló szerepet tölt be, mint a Nincs idő meghalniban. Viszont míg ott epizódszerepét remekül megírták és a film legnagyobb erősségei közé tartozik, itt a nagyobb játékidő ellenére nem tud hasonlóan brillírozni 1-2 poént leszámítva.
Összességében véve A szürke ember elszórakoztat, franchise-potenciál is van benne, Goslingot is jó nézni darálás közben, de egy kicsit összeszedettebb forgatókönyvre lett volna szüksége, hogy emlékezetesebb legyen.
Néhány filmnek kell egy-két év, vagy egy-két évtized, hogy a szélesebb közönség is értékelni kezdje.…
A The Bricklayer egy középszerű akcióthriller, ami sokat profitál karizmatikus főszereplőjéből. (tovább…)
A Bérgyilkos klub, eredeti címén Assassin Club egy olyan feledhető és középszerű filmes trendet követ,…
Megérzés alapján A méhész producerei egy, a John Wick-franchise-zal vetélkedő univerzumot szeretnének beindítani. Ha ezt…
A One More Shot: Ostromállapot megőrizte az előző rész sajátos koncepcióját, és nagyjából a színvonalat…
A "Csendes Lány" egy igazán megrázó, érzelmi hullámvasúton végighaladó film, melynek főszereplője egy súlyosan elhanyagolt…