Bevallom a Mátrix 4. Feltámadások egyszer nézős lesz. Bár összességében pozitívan összegezem, néhány színész egyébként zseniális alakításán kívül nem érzek késztetést hogy újra megnézzem, mint anno az eredeti széria esetében.
A Feltámadások cím nagyjából sejteti miről is fog szólni a negyedik rész, azonban a film során sokszor elbizonytalanodtam azzal kapcsolatban hogy mi is történik. Sokszor előjött a most akkor mi van? érzés. Ha az első fél óra után tovább kellene írni a történetet, több egymástól teljesen eltérő irányba is el lehetne indulni.
Mindegyik kérdésre számolj ha nekifogsz. Ha ennél többet árulok el, akkor valószínűleg elveszem az élményt.
A Mátrix 4 karakterei nagyrészt ismerősek lesznek, viszonylag kevés új belépővel. Akik elsőre új belépők valójában ők sem újak, maximum nem kaptak akkora szerepet a múltban.
Érdekes módon a pozitív karakterek jellemzően nem voltak túlzottan érdekesek, de a másik oldal annál inkább.
A fene sem gondlta hogy az Így jártam anyátokkal Barney Stinson-áról elhíresült Neil Patrick Harris ilyen jól bele tud símulni a Mátrixba. Komolyan mondom, a Stinson os karizma és a Mátrixban betöltött szerep úgy érzem jól kiegészíti egymást. Talán ez a legerősebb ütőkártyája a filmnek.
Ugye említettem pár sorral fentebb, hogy a pozitav karakterek nem igazán sikerültek jól, talán Morpheus egy kicsit ellentmond ennek. Ami tény hogy nem azt a karaktert kapjuk akit vártunk, bár a nyomai megjelennek itt is. Mondjuk ennek a miértjére kapunk magyarázatot is a filmből.
És itt azért azt is hozzáteszem, hogy Neo karaktere nem volt olyan rettentő erős az eredeti szotriban sem. nem is Keanu Reeves játékával lehet a gond inkább a karakter korátozottságával, bár kicsit új arcát kapjuk meg Neonak, az túlzottan nem érdekes.
Nem elírás, hasonlóan Neohoz, is csak kicsit más, ugyan túl sokat nem is láthatunk belőle hiszen a történet fő fonalában aktívan ritkán van jelen. Hogy miért Tiffany? Kérdezd az elemzőt 😉
Róla pozitívan tudok szólni. Egészen más motivációja van és egészen másképpen csinálja amit csinál. Érdekes, és kicsit ijesztő is, mintha kicsit Joker figurájára hajazna időnként.
Egy filozófiai film esetén a látványvilág teljesen rendben van, de ha az akcióra éhezel, csalódni fogsz. Anno a filmben bemutatott stílus nagyot ütött, de sajnos sok dologban nem tudtak újat mutatni. Elsősorban a közelharcjelenetekre gondolok, amiket kifejezetten csalódásként éltem meg. Vannak szép, tiszta mozdulatok, de a legtöbb esetben olyan mintha drótokkal rángatnák a színészeket (és lehet hogy ez néha így is van).
Maguk az üldözések, robbantások egyébként rendben vannak, túlságosan nagyot nem ütnek, de viszont nagyokat esnek, főleg a végén (mondjuk a boteső elég látványos volt)
Az előzetesben hallható hangzásvilág elegyedik az eredeti Mátrix-os hatásokkal, ami mondjuk kap egy 7-est tőlem 10-es skálán. Az akciójelenetek esetéen egy-két alkalommal nagyon betalál a zene, és a környezet zajainak összhangja, de túl messzire itt sem mentek a szerzők az eredeti témától.
Ha ismered az előző részeket viszonylag sok olyan utalást fogsz találni a filmben amik érdekessé teszik a történetet. Kis legodarabok, amik a helyükre kerülnek. A Mátrix 4 kicsit a logikába kapaszkodik, és ez előnyére válik.
Néhány filmnek kell egy-két év, vagy egy-két évtized, hogy a szélesebb közönség is értékelni kezdje.…
A The Bricklayer egy középszerű akcióthriller, ami sokat profitál karizmatikus főszereplőjéből. (tovább…)
A Bérgyilkos klub, eredeti címén Assassin Club egy olyan feledhető és középszerű filmes trendet követ,…
Megérzés alapján A méhész producerei egy, a John Wick-franchise-zal vetélkedő univerzumot szeretnének beindítani. Ha ezt…
A One More Shot: Ostromállapot megőrizte az előző rész sajátos koncepcióját, és nagyjából a színvonalat…
A "Csendes Lány" egy igazán megrázó, érzelmi hullámvasúton végighaladó film, melynek főszereplője egy súlyosan elhanyagolt…