Moonfall – Ez a hold nem sajtból van

A Moonfall egy borzasztó darab, ami úgy halmozza a katasztrófafilmes zsánerkliséket és eszement marhaságokat, hogy a néző ízlésétől függően akár harsányan szórakoztatóvá is válhat. Vagy nem.

Sztori

Miután a Hold pályája megváltozik és elkezd a Föld felé közelíteni, egy kiégett volt asztronauta (Patrick Wilson), egy furcsa zseni (John Bradley) és egy NASA vezető (Halle Berry) elkezd dolgozni azon, hogy megmentsék az emberiséget a kipusztulástól.

Moonfall rövid kritika

Akárhogy is nézem, a Moonfall egy rossz film.

Nulldimenziós karakterek drámáznak klisés helyzetekben, miközben egyre abszurdabb és logikátlanabb katasztrófahelyzeteket hajigál egymás után a film. A már huszonévvel ezelőtt is komolyanvehetetlen sablonokba Emmerich a megalomán megközelítés miatt nem tud életet lehelni a jónevű színészi gárda ellenére sem, a greenscreen jelenetek a mai látványfilmes szívonalnak megfelelően bénák, a grandiózusabb látványelemek megvalósítása pedig ugyan technikailag decens, ám nem túl fantáziadús – ráadásul ez a színvonal manapság már egy alapvető elvárásnak számít, szóval ez sem menti meg a filmet. Emmerich katasztrófafilmes megoldásai, stílusa, látásmódja egyszerűen súlytalanná váltak az önismétlő zsánerklisék, a műfaj és a technológia változásai, evolúciója miatt. 

Például egy Greenland lehet, hogy messze nem annyira látványos és legalább annyira klisés, mint a Moonfall, de a hétköznapi emberek szintjén tartott megközelítés miatt sokkal jobban működik katasztrófafilmként. Ott van kiért szurkolni, van kivel együtt érezni. A fenti panaszaim tulajdonképpen mind igazak Emmerich 2016-os borzadályára, a nézhetetlenül jellegtelen, unalmas és felesleges Függetlenség napja folytatásra is.

De.

Ugyanakkor a Moonfallban megtörténik az, amire a Függetlenség napja 2. nem volt képes: egy ponton annyira hülyévé válik a film, hogy elkezd szórakoztatni. Már persze ha a B- és Zs-kategóriás filmes marhaságokat bírod. A józan ész, a fizika, a józan ész, a fizika és a józan ész megy a kukába, a film pedig elkezdi halmozni az agyament hülyeségeket és a sci-fi minden területéről összelopott ötleteket. Nem tudtam eldönteni, hogy szájtátva bámuljak vagy könnyezve röhögjek a finálé epikus marhaságain, de az biztos, hogy hihetetlenül jól szórakoztam rajta. Persze ezt a sztorit valaki komolyan gondolta, szóval így nem válik direkt paródiává… de szinte pont úgy működik, ami majdnem annyira jó dolog.

Ez is érdekelhet:  Becky

Elborult, logikátlan és a mozis bevételekkel számolva életképtelen film a Moonfall. De ha bírod a trasht, akkor még talán élvezni is fogod.

Előzetes

Stáblista

  • Kiadás éve: 2022,
  • műfaj: akciófilm, kalandfilm, sci-fi, katasztrófafilm,
  • játékidő: 130 perc,
  • rendezte: Roland Emmerich,
  • írta: Roland Emmerich, Harald Kloser, Spencer Cohen,
  • főszerepben: Patrick Wilson, Halle Berry, John Bradley, Charlie Plummer, Michael Peña, Carolina Bartczak, Wenwen Yu (Kelly Yu),
  • zene: Harald Kloser, Thomas Wanker,
  • fényképezte: Robby Baumgartner,
  • a film IMDB oldala.
moonfall

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .