Előző cikkemben a GTA Online pozitívumait emeltem ki, azonban minden éremnek két oldala van. A rekordbevételek ellenére sajnos a játék temérdek frusztráló hibával rendelkezik technikai oldal, támogatás és általános játékélmény terén is.
A negatívumok
A legkomolyabb problémát a publikus szervereket domináló csalók jelentik, akik jobbik esetben csupán bosszantóak, rosszabb esetben viszont teljesen élvezhetetlenné teszik a játékot. Ezeket a csalókat a játékosközösség „moddernek” nevezi, azonban ez a megnevezés nem helytálló. Játékosparaméterek befolyásolása, teleportálás, istenmód, a playerek dobálása és viccesnek vélt, azonban roppant zavaró és gyakran komoly játékbeli összegek elvesztésével járó akciók róhatók fel a számlájukra, illetve a money drop, amellyel feltankolhatják adott emberek bankszámláját. Olyan előnyökhöz jutnak, illetve juttatnak más játékosokat, amely ellehetetleníthetik a becsületes playereket. A moddolt összegeket elvileg az anticheat rendszer le tudja vonni, azonban csak részben működő megoldásról van szó, hiszen sokaknál abszolút nem tapasztalható változás. Ez a probléma a játék debütálása óta jelen van, a kiadó viszont a bevételi adatok ellenére (vagy éppen azok miatt) látványos mértékben kerüli a valós beavatkozást.
Azonban nem csak a kiadó vagy a csalók, hanem a játékosbázis egy másik vaskos szelete is hibáztatható az általános morál elfajulása miatt. Az alacsonyabb szintű vagy kevésbé ügyes játékosok számára semmiféle menekülési vagy védekezési lehetőséget nem ad a program azokkal szemben, akik a GTA Online által biztosított fiktív bűnözői aspektustól megrészegülten igazi pszichopatákká válnak a képernyőt bámulva. Elvileg az úgynevezett passzív mód erre szolgálna, azonban ha valaki be is tud lépni két megsemmisülési animáció között (CEO-ként vagy motorklubosként persze nem lehet), akkor is általában elég durva verbális inzultusnak lesz kitéve ezt követően. Ironikus módon egy játékos aránytalan számban történő megölését a szoftver nem számolja hozzá az elkövető magatartási indexéhez, amellyel elvileg a matchmakinget befolyásolná, viszont a megszakított küldetések számát igen. Mivel a játék technikai téren mindennek nevezhető, csak stabilnak, ezek a kilépések gyakran nem szándékosak, ellentétben az elmebetegséget súroló seggfejséggel. Ráadásul a modderek tevékenységéből rengetegen profitálnak, hiszen csalással jutnak nagyobb összegekhez, viszont a nem engedélyezett eszközökből előnyt kovácsoló felhasználók elleni jelentések működéséről minimális információ van. Gyakran a csalók személyének megállapítása sem éppen egyszerű. A lobbiból való kirúgás és az automatikus besoroló rendszer annyit ér, mintha szakadékba szigszalagot dobálnánk, a probléma viszont minden egyes komolyabb fegyver megjelenésével egyre súlyosabbá válik.
Balra látható a Hydra, ami sokáig a játékosok réme volt, viszont erős fegyverzetét legalább nehéz kezelhetőség kompenzálta. A később megjelenő, túlzott előnyt adó fegyverekhez képest azonban még egészen visszafogottnak nevezhető: például az Opressor és a Heavy Sniper Mark II robbanó lőszerei miatt felháborítóan előnyös helyzetbe kerülnek a használóik, amelyet aztán sokan pszichológiai kompenzációra használnak tiszta játék helyett.
A GTA Online a töltési és várakozási idő szempontjából sem túlzottan jó. Érthető, hogy a játéktér nagysága miatt a betöltési idő is jelentős, azonban a lobbikba való becsatlakozással együtt már egy gyors vacsora hosszát éri el. Ez még elviselhető dolog lenne, azonban gyakori, hogy egy-egy játékos kiesik az adott lobbiból és teljesen egyedül marad. Ez főleg egy spontán kialakuló csata vagy egy kompetitív feladat végrehajtása közben tud irritáló lenni, de az újracsatlakozással újabb értékes perceket veszít a játékos. Ugyanez a helyzet a csalókkal vagy túlzottan agresszív playerekkel telített lobbik esetén. Ráadásul a különálló küldetéseket követően gyakori a fekete töltőképernyő, ami általában a program újraindításához vezet.
2013-as megjelenése ellenére még mindig igen komoly árú programról van szó, ami a fenntartási költségekkel és a folyamatosan bővülő tartalommal magyarázható. Háromféle módszer létezik arra, hogy a játékon belül pénzt szerezzünk: megvásárolunk egy borsos árú Shark Cardot, amely egy adott összeget biztosít, hihetetlen mennyiségű időt ölünk be a vállalkozásokba, vagy egy modder segítségét kérjük. Értelemszerűen a kiadó számára az első opció a nyerő, így a második csoportba tartó játékosok számára marad a repetitív darálás, amely persze mesterségesen nyújtja meg a játékkal töltött időt. Ezen a helyzeten rontanak a már sokat emlegetett csalók, akik kerülőkkel jutnak előnyökhöz. A játék tartalmának igazi kiélvezése komoly időbeli befektetést jelent, ami nem feltétlenül adott minden vásárló számára.
Utolsó problémaként magát a kiadót említeném. Nemrégiben a Take Two-nál elkezdtek foglalkozni a csalók problémájával, azonban valós intézkedés helyett egy régóta működő és az online játékmódra hatással nem lévő modding szoftvert kezdtek el jogi úton támadni. A döbbenetes hozzá nem értésről tanúskodó döntés általános felháborodást váltott ki a közösségből, hiszen sokak számára a PC-s port megvásárlása éppen a legálisan használható single player modok megléte miatt volt vonzó, ráadásul maga a Rockstar is osztott meg ezzel a programmal készült tartalmakat a saját felületein. Végül a Take Two visszavonta a keresetét, azonban ez a botrány jól mutatja, hogy a GTA Online körül nem csak rózsaszín felhők és rózsaillat lengedezik. (A téma kapcsán Jim Sterling videóit tudom figyelembe ajánlani.)
Párszáz órányi publikus lobbikban eltöltött idő után csak annyit mondok: menekülj! Csak kisebb-nagyobb baráti társaságban, vagy zártabb közösségben érdemes játszani, mivel a balansz teljes hiánya és a katasztrofális játékosmorál teljesen tönkreteszi az egyébként hatalmas potenciállal bíró játékot.
